Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-06
7 Marián Kotleba ezt követőn leköpte a szobrot és a talapzaton elhelyezett, magyar nemzetiszínű szalaggal díszített koszorúkat. Ugyanezt után a még néhányan követték és sérelmezték, hogy akciójukat a rendőrség szemmel tartja, bezzeg a magyarok ünnepléseire rá se hederít. A magyarok szidalmazása mellett a szitokszavakból bőségesen kijutott a zsidóknak és a cigányoknak is - számolt be róla hétfői számában a Pozsonyban megjelenő Új Szó és a SME című szlovák liberális napilap. A SME úgy tudja, hogy az egyik romák lakta rozsnyói lakótelep már a tüntetést megelőző napon elnéptelenedett. vissza Ma választanak, de még nem lesz elnök Népszabadság • Csuhaj Ildikó Nagy Szilvia • 2005. június 6. Órákkal a rendszerváltást követő negyedik köztársaságielnökválasztás előtt kiszámíthatatlan, hogy Sólyom László vagy Szili Katalin lesze Mádl Ferenc utóda. Ha Sólyom nyer, az a koalíció mély válságához vezethet; ha Szili győz, akkor is új időszámítás kezdődik az MSZP és az SZDSZ együttműködésében. Az elmúlt fél év során az államfőjelöléssel kapcsolatban sokak neve szóba került Mécs Imréétől kezdve Glatz Ferencéig. Végül S zili Katalin lett a hivatalos jelölt. Az ő jelöltté válásának története tavaly augusztusban kezdődött, amikor a házelnök kiszállt a szocialisták pártelnöki posztjáért folyó versenyből. Az őt ismerők szerint ekkor döntötte el, hogy megpályázza az államfői p osztot, de ehhez nem akart előre alkukat kötni a szocialisták "felső" vezetésével. Miközben az új miniszterelnök a kormány "beindításán", a költségvetés elfogadtatásán dolgozott, Hiller István pedig pártelnökké választására koncentrált, majd mindketten a d ecemberi népszavazással voltak elfoglalva, Szili "alulról" építkezett. A pártban senki nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, sokáig azzal számoltak, hogy úgyis Gönczöl Katalin volt ombudsman lesz a közös, MSZP- SZDSZjelölt. Ezalatt a helyi szervezetek elkez dték Szili Katalint jelölni. Már tömegesen érkeztek a javaslatok a házelnökre, amikor Gönczöl bejelentette: nem akar államfő lenni. Ekkorra az SZDSZ hivatalosan is jelezte a nagyobbik koalíciós pártnak, hogy a házelnököt nem támogatja. A hivatalos indoklás szerint azért nem, mert pártpolitikus (ezt még Kovács László esetleges jelölésének az elutasítására találták ki). Ezzel nem sokat törődtek a szocialisták: Horn Gyula és Bárándy Péter visszalépett a jelöltállító kongresszuson, s a küldöttek végül Glatz Fer enc és Szili Katalin közül a házelnököt választották. Az MSZP és az SZDSZ közötti helyzet elmérgesedett: sokan már most koalíciós válságról beszélnek. Az MSZP álláspontja: ők mindenben engedtek az SZDSZnek (ilyenkor aztán előjön Medgyessy Péter leváltás a is), a szabad demokraták azonban azt a szívességet sem hajlandók megtenni nekik, hogy Szilire szavaznak. A Fidesz időhúzásra játszott; Orbán Viktorék a "veszekedős koalíció" képét festették föl, s azt kommunikálták: az államfőválasztás a koalíció felel őssége. A háttérben viszont azzal kalkuláltak: ha megnyerik Mádl Ferencet, hogy vállaljon jelölést még egy ciklusra, az jól jöhetne a Fidesznek. Elindítottak egy országos szimpátiaszavazást, a lista élén Mádllal. Ezzel azt lehetett sugallni: noha nincs köz vetlen elnökválasztás, a Fidesz favoritja "a nép jelöltje lesz". E stratégiát akkor sem kellett módosítani, amikor nyilvánvalóvá vált: Mádl Ferenc csak akkor vállalta volna esetleg egy "kényszerhelyzetben" a jelölést, ha a négy parlamenti párt közösen ké rte volna föl erre. A szimpátiaszavazás második helyezettje, Sólyom László tökéletesen illett a Fideszsémába: egy civil szervezet , a Védegylet ajánlotta államfőnek, nemzetközi szaktekintély, a rendszerváltás emblematikus figurája - akit nemcsak az MDF, de akár az SZDSZ is támogathat. Vele csak egy baj van: túlságosan autoriter, "a jog mindenekfelett". A Fidesz nem gondolkodik más je löltben, így fel sem merült, hogy a parlamenti fordulók között esetleg más személyében egyezzenek ki. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt prognosztizálja, hogy Sólyom győz három szavazattal, "ha mindenki úgy cselekszik a titkos választáson, ahogy nyil atkozott". Azaz ha az SZDSZ nem szavaz, s a függetlenek közül csak egykét személy voksol Szilire. Tegyük hozzá: Sólyom győzelméhez az is kell, hogy az összes fideszes, MDFes és exMDFes fegyelmezetten rá adja a voksát. Az MSZPnek az SZDSZ nélkül 178 sz avazata van, a Fidesznek és az MDFnek a függetlenekkel (a Szilire szavazó Balogh Gyula és a mindkét jelöltet elutasító Körömi Attila nélkül) 186 voksa. (A Fidesz az utolsó pillanatokban azt kommunikálja, hogy a kormányfő megegyezett az SZDSZszel egy új j elöltről. Ezt mindenki tagadja.)
