Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-05
9 Ami az EUcsatlakozást illeti, a felmérések szerint ma már a lakosság egyharmada beadná a derekát, "alig" egyharmad ellenzi és ugyanennyi a bizonytalanok aránya. E z utóbbiak meggyőzésére a teljes jogú uniós csatlakozást is célba vevő berni kormány lát esélyt, de népszavazást egyelőre erről nem kockáztat. A Brüsszel felé vezető úton fontos állomás a második bilaterális egyezmény, amely kilenc területen biztosít Svá jcnak EUtagokhoz hasonló jogokat (és kötelességeket). Az egyezménycsomag nyolc doszsziéját - a többi között az agrártermékek forgalmazását, a környezetvédelmet, a nyugdíjakat és a pénzügypolitikát - a svájciak zokszó nélkül elfogadták. Véleményt csakis eg yetlen pontban, a schengeni és a dublini megállapodás kiterjesztéséről kívánnak nyilvánítani. Az előzetes felmérések szerint a többséget aggasztja az a perspektíva, hogy a jövőben elmaradna a környező Schengentagországokból beutazók szigorúbb ellenőrzés e. Az utca embere nemigen bízik abban, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia határán a "kívülről" érkezőket egyszer már alaposan megszűrik. Ahhoz sincs túl nagy kedve, hogy a dublini egyezmény részeseként itt is érvényes legyen bármely más tagországb an megszerzett menedékjog, s nem vigasztalja a hozzáférés a menedéket kérők ujjlenyomatát is tartalmazó adatbankhoz. Erős a bizalmatlanság. Hetekkel a referendum előtt senki se lehet biztos abban, hogy felülkerekednek a kormány érvei, köztük a szabadulás a régi ellenőrzési rendszer költségeitől. A berni politikusok abban bíznak, hogy a svájciak lassan mégis csak haladnak a korral: öt évvel ezelőtt több mint 67 százalékos többséggel megszavazták az EUval kötött kétoldalú megállapodások első csomagját. Iga z, 2001ben magát a csatlakozást, illetve a tárgyalások megkezdését a referendum elutasította, csakúgy, mint múlt ősszel azt a törvényt, amely megkönnyítette volna a másodikharmadik generációs külföldieknek az állampolgárság megszerzését. A megállapodás dossziéi függetlenek egymástól, s már életbe lépett az agrártermékek szabványosításáról szóló. Az idén még egy fontos európai tárgyú népszavazás lesz: szeptember 25én arról dönt a lakosság, kiterjeszthetőe az új tagországokra az előző bilaterális egyezm ényben foglalt szabad személyforgalmi jog. vissza Egy végzés, két értelmezés - A nagybányai Remin bányavállalat vezérigazgatója, Vasile Tintea szerint a döntés jelentős károkat okoz Romániának Magyar Hírlap 2005. május 5. Szerzők: Bogdán Tibor, Szilágyi A. János Eltérően értelmezik Magyarországon és Romániában a tiszai ciánperben hétfőn hozott döntést. A magyar fél szerint a szennyezést okozó Transgold cég legfeljebb 15 százalékos kapacitással működhet, román jogi szak értők viszont úgy vélik: a termelés nem növelhető 15 százaléknál jobban. "A bíróság megtiltja az alperesnek, hogy az arany és ezüst lúgozást végző zagytározót is magában foglaló nagybányai ipari létesítmény termelési kapacitását 15 százaléknál magasabb ra emelje." A Fővárosi Bíróságnak ezt a ciánperben két napja hozott végzését azóta a felek egymástól eltérően értelmezik. A magyar állam jogi képviselője szerint a helyzet egyértelmű: maximum 15 százalékos kihasználtsággal működhet a Transgold, ismertette a végzés magyar olvasatát Szecskay András ügyvéd. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint a román illetékesek maguk sem jutottak közös nevezőre a budapesti bírósági ítélet kapcsán. A nagybányai Remin bányavállalat vezérigazgatója, Vasile Tintea szerint a d öntés jelentős károkat okoz Romániának, mivel a Remin által felszínre hozott nemesércet feldolgozó Transgold "Románia egyetlen aranyforrása". A cég részvényeinek ötven százalékát birtokló ausztrál Eurogold romániai képviselője, Ioan Hudrea szerint a végzés semmiben sem befolyásolja a kombinát működését. A Transgold a ciánkatasztrófa óta évi két és fél millió tonnás ércfeldolgozó kapacitásának csupán 15 százalékával üzemel. A Transgold igazgatója, Ben Munteanu azt is hozzátette, hogy a Transgold hamarosan me gkezdi a központi tározójában felhalmozott nyolcmillió tonna meddő feldolgozását is. A Transgold romániai ügyvédje, Májai László is úgy vélte: nincs szó termeléscsökkentésről. Ez szerinte veszélyes is lenne, hiszen "minél kisebb a termelés, annál kevésbé b iztonságos a zagytározó gátja". Májai úgy véli, nem
