Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-05
4 s a Dublinban elhatározott uniós szabályok vonatkoznak majd menekültpolitikájára is. (Nsz 9.o.) Cikkek: Ivan Gasparovic szlovák államfő ellenzi a Benesdekrétumok felülvizsgálatát Prága, 2005. május 4., szerda (MTI) - Ivan Gasparovic szlovák államfő egy cseh lapnak nyilatkozva leszögezte, hogy nem fogja megengedni a Benesdekrétumok felül vizsgálatát. "A Benesdekrétumok a múltat jelentik. Megnyitásuk nem lenne szerencsés. A II. világháború eldöntötte, mit kell tenni azokkal, akik kiszolgálták a fasiszta rendszert. Az, amit a Magyar Koalíció Pártja a magyarországi politikusok támogatásá val követel, ma Szlovákiában teljességgel elfogadhatatlan. A Benesdekrétumokat a holocausthoz hasonlítani nagyon erős dolog" - állítja Gasparovic abban az interjúban, amelyet szerdán közölt a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. A szlovák álla mfő kifejtette: azok, akik ma tiltakoznak és a Benesdekrétumok felülvizsgálatát követelik, gyakran azon a területen éltek, amely a bécsi döntés után magyar megszállás alatt volt, és az ott élő szlovákokkal szemben elfogadhatatlanul viselkedtek. A Benesde krétumok megnyitása ezért "ma rosszabb lenne a magyarok, mint a szlovákok számára". A Benesdekrétumok felülvizsgálatát érintő kérdésre Gasparovic leszögezte: "Nem. Nem fogom megengedni." Az elnök úgy véli: az a tény, hogy a szlovákiai Magyar Koalí ció Pártjának politikusai ma a legmagasabb állami tisztségekben találhatóak, sokkal nagyobb mértékben jelenti a magyar kisebbség rehabilitációját, mint a Benesdekrétumok megszüntetése vagy pedig egy bocsánatkérés, amelyet Bugár Béla, a MKP elnöke követel. A II. világháború után kiadott Benesdekrétumok alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, elvették állampolgárságukat, vagyonukat, majd hárommillió németet kitelepítettek az országból. Miután a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá, a magyar kisebbség megsemmisítését Prága és Pozsony csehországi kényszermunkával, magyarszlovák lakosságcserével és szlovákosítással próbálta elérni. vissza Patrubány Miklós szerint a volt Jugoszlávi a területén élő magyarok magyar állampolgárok Petky József, a MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. május 4., szerda (MTI) - Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint magyar állampolgárok a volt Jugoszlávia területén él ő magyarok - írja szerdán a Magyar Szó című újvidéki napilap. Az újság idézi az MVSZ elnökét, aki Adán tette ezt a "szenzációs bejelentését". Patrubány szerint akik Bácskában, Baranyában és a Muravidéken élnek − Bánát nem esik ebbe a csoportba − , mind megkaphatták a magyar állampolgárságot, és ezáltal leszármazottaik is. Az állampolgárságtól senki nem fosztotta meg őket. Magyarázata szerint a II. világháború idején, előtte és alatta a Kárpátmedence többségben magyarok lakta területei visszatértek Magyarországhoz, s ez a magyar jogrendben egyegy ünnepi törvénnyel öltött testet, amely kimondta a visszatérést, és többek között az ott lakók állampolgárságának ügyét is rendezte. Patrubány szerint az volt a feltétel, konkrétan Bácskában, hogy 1931 és 19 41 között ezen a területen lakjanak. Az ott élő magyarok akkor mind magyar állampolgárokká váltak, és az ő jogukon leszármazottaik is. "A Magyarok Világszövetsége hamarosan rendelkezésre bocsát majd olyan formanyomtatványokat, amelyekkel igényelni leh et ezt a magyar állampolgárságot, vagyis be kell jelenteni az említett személyeknek, hogy a fönt említett csoportba tartoznak. Igényelni kell a soha el nem vesztett, soha meg nem fosztott állampolgárság igazolását és útlevelet, amely ezzel jár" − idézi az újvidéki napilap az MVSZ elnökét.
