Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-30
21 A magyar kormány által Brüsszelben tett kisebbségvédelmi lépésekről a szocialis ta – liberális koalíció kormányfője elmondta: a kisebbségvédelem ügye alkotmányba foglaltatott, s ez „egyértelmű siker, Medgyessy Péter kormányának sikere”. Gyurcsány „nagy megnyugvással” tekint európai uniós tapasztalatainkra – derült ki a nyilatkozatból – , hiszen „tavaly május óta azt tapasztaltuk, hogy a hétköznapokban komoly változás nincsen, ami azt jelenti, hogy Magyarország fel volt készülve erre az átállásra, nem történt alkalmazkodási sokk”. Hozzátette: ez egy területen csak megszorítással igaz, ez pedig a mezőgazdaság, amely az elmúlt 15 évben rendkívül sokat veszített versenyképességéből, így most a közös nagy európai élelmiszer- és mezőgazdasági termékpiacon még nehezebben állja a versenyt. A magyar kormányfő az EU jövőjéről úgy vélekedett: nag yon érdekes és izgalmas pillanatot élünk meg, hisz a francia, két nappal később pedig a holland alkotmányos népszavazás elé nézünk, s ezek egészen biztosan kihatással lesznek arra nézve, hogy „a következő pár év az unióban milyen lesz”. Az Európai Unió szü letésekor az európai népek a II. világháborút követő békevágyára épült, „egy akkora hidat kellett ácsolni, amely összeköti ezt a két országot és népet” – fogalmazott Gyurcsány. Márpedig ennél ambiciózusabbak a vágyak, hisz Romániától, Szerbia és Monteneg rótól kell hidat építeni, mondjuk, Londonig – fűzte hozzá. Európában békében kell élnünk, közösen kell fejleszteni gazdaságainkat, együtt építeni társadalmainkat – mondta Gyurcsány Ferenc. vissza Európa idegeivel játszottak Meglepően magas a részvétel a franciaországi EUnépszavazáson Meghaladta a 66 százalékot (akár a 80 százalékot is elérhette) a választók részvétele az EUalkotmányról tartott francia népszavazáson, de lapzártakor nem lehetett tudni, hogy a szavazók magas száma az "igen"nek vagy a "nem"nek kedveze. Este nyolckor az egész országban bezárták a szavazóhelyiségeket Lyon és Párizs kivételével, ahol tízig lehetett voksolni. A törvény szerint addig semmiféle előrejelzést vagy adatot nem lehetett közzétenn i. Tíz után is legfeljebb exitpollok jelenhettek meg azoknak a véleményéről, akik a szavazás után nyilatkoztak a közvéleménykutatóknak. Chirac elnök maga kezdeményezte a népszavazást, és Franciaország lenne a tizedik, amelyik az unió alkotmányát megerősí ti. Elemzők azt mondják, a francia "igen" új lendületet adhat az uniónak, a "nem" viszont feladná a leckét Európa politikusainak. A legutolsó felmérés szerint a "nem" szavazatok hat százalékkal vezettek, ám magas, húszszázalékos volt a bizonytalanok aránya . A franciák egyszer már majdnem megbuktatták az EU egyik alapszerződését, amikor 1992ben mindössze 51,04 százalékuk mondott igent az euró bevezetését is szabályozó maastrichti szerződésre. Akkor több mint fél évbe telt, hogy a dokumentum eredetileg több mint hatvanszázalékos támogatottsága így lecsökkenjen. Most mindössze két hónap elegendőnek bizonyult arra, hogy a február végi hatvan százalékról 45re csökkenjen az igennel szavazni kívánók száma. Áprilisban ugyan egy ideig kiegyenlítetté vált a verseny , de szombaton ismét többségben voltak az alkotmányt elutasítók. Az igen mellett kampányoló politikai elit tegnap csak reménykedhetett, hogy egyesek az utolsó pillanatban még meggondolják magukat, mint például az a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó dijon i vendéglős, aki közölte: " A kezdetek óta nem értek egyet az európai integrációval, de ha már így alakult, akkor gondolnom kell a gyerekeimre. Nekik talán jobb lesz ez." A franciák húsz százaléka szombaton még nem döntötte el, miként kíván szavazni: ők l ehetnek a mérleg nyelve. Ugyanis a nemmel szavazni kívánók 810 százalékponttal voltak többen azok között, akik már döntöttek. Az előzetes kutatások azonban nem tudták kimutatni, hogy az ingadozók vajon melyik irányba mozdulnának inkább, ha mégis elmennéne k szavazni. Márpedig közülük biztosan sokan leadták voksukat, hiszen a részvétel minden eddigi európai kérdésben tartott szavazásnál magasabb volt. Ezért is tettek meg minden az európai politikusok, hogy meggyőzzék őket. Szombat este még Gerhard Schröder n émet kancellár és Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő is újra kampánygyűléseken vett részt Franciaországban. De hiába ért véget a kampány szombaton, az Európában a végeredményt lélegzetvisszafojtva várók nem mind tudták megtartani maguknak a vélemé nyüket. A német püspöki kar elnöke például közölte, hogy katasztrófa lenne, ha a franciák elutasítanák az EU alkotmányát. Karl Lehmann hangsúlyozta: "Nem áltathatjuk magunkat: a szavazást csak néhány év múlva lehetne megismételni. Franciaország nélkül az e gységes Európa nem jöhet létre." Szerinte a franciaországi referendum pontosan szemlélteti, hogy "bizonyos dolgokban határt kell szabni a
