Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-25
6 Hozzátette: az üzleti infrastruktúra, az innováció és a humánerőforrás fejlesztését célzó, 2,4 millió eurónak me gfelelő összeg háromnegyedét az Európai Unió, egynegyedét pedig a magyar kormány biztosítja. Szegvári Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a határ menti együttműködéseknek még nagyobb szerepük lesz 2007től az EU strukturáliskohéziós alapjainak támogatásáv al. Véleménye szerint előnyben lesznek azok, akik addigra megalapozzák a gazdasági kapcsolatokat. A szlovákmagyar PhareCBC program nyertes projektjei közé tartozik a vállalkozói együttműködési lehetős é- gek feltárása a Neogradiensis Eurorégióban, i nnovációs és minőségügyi távoktató központ és hálózat létrehozása kis- és középvállalkozók részére, a Zempléni Eurorégió beszállítói programjának kidolgozása, illetve vállalkozá sközvetítő program indítása az AlsóIpolymente határon átnyúló térségében. A 18 nyertes 50 pályázó közül került ki. Az északmagyarországi régióból 12, a középmagyarországi régióból egy, a középdunántúliból három, míg a nyugatdunántúli régióból két nyertessel kötöttek kedden szerződést. vissza A z uniós alkotmány megszavazását kéri Balk enende és Borrell, súlyos következményekre intve Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. május 24., kedd (MTI) - Az Európai Unió alkotmányos szerződésének támogatására kérte a francia és a hol land szavazókat keddi hágai sajtótájékoztatóján Jan Peter Balkenende holland kormányfő és Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke. Franciaországban vasárnap, Hollandiában jövő szerdán tartanak népszavazást a témában, és a legfrissebb közv é- leménykut atások szerint mindkét országban az elutasítók tábora népesebb. Egyre több a szóbeszéd egy esetleges kettős elutasításról, illetve annak beláthatatlan következményeiről az uniós együttműködésre. Balkenende mindazonáltal a sajtótájékoztatón úgy ítélte meg, hogy a felmérések eredményei nyomán még nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Országában jövő szerdán jön el "az igazság pillanata", a szavazás tényleges eredménye számít, nem a felmérések - szögezte le. Borrell az esetleges elutasí tás intézményes következményeire, illetve az uniós egység erejének csorbulására hívta fel a figyelmet. Leszögezte, hogy az EU huszonöt országként jóval befolyásosabb a világszíntéren, mint ta gországai különkülön, és az alkotmány erősíti az egységet. Arra is utalt, hogy egyelőre nincs meg a politikai akarat az alkotmány esetleges újratárgyalására, amennyiben nemleges eredményt hoznának a népszavazások. Borrell kijelentette, ha a hollandok nemmel szavaznak, az legalábbis az ezredfordulós szintre, a nizz ai szerződés kötésének idejére veti vissza az uniót. Ráadásul - emlékeztetett - a nizzai szerződést általában nem tartják igazán jó formának a bővített EU működéséhez. vissza A francia kormányfő kizárta az európai alkotmányo s szerződésről tartandó második népsz avazás lehetőségét Párizs, 2005. május 25., szerda (MTI/AFP) - Kizárta JeanPierre Raffarin francia kormányfő kedd esti tévény ilatkozatában annak lehetőségét, hogy országában második népszavazást írnának ki az Európ ai Unió alkotmányos szerződéséről, amennyiben a vasárnapi referendumon a "nem" voksok kerülnének többségbe. Raffarin a BBC brit televíziónak nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy egy második népszavazás kiírásának lehetősége elfogadható lenne Franc iaország számára. "Franciaország nem mond egyik nap igent, a másik nap n emet. (...) Franciaország véleményt fog nyilvánítani, és egyszer fogja véleményét kinyilvánítani. Nincs második forduló, nincs második esély" - hangoztatta a politikus. Raffarin ha ngsúlyozta, hogy Párizs nem készített "B tervet" (arra az esetre, ha a francia választópolgárok töb bsége elutasítaná az alkotmányos szerződést). A francia kormányfő megítélése szerint az alkotmányos szerződés franciaországi elutasítása esetén nem szaka d majd félbe az alkotmányos szerződés népszavazás útján történő megerősítésének folyamata azokban az uniós ta gállamokban, amelyek referendum kiírása mellett döntöttek. "Ésszerű feltételezés, hogy a tagországok összessége nemzeti szempontjai alapján dönt ma jd saját sorsáról és nem hagyja, hogy Franciaország döntsön helyettük" - hangoztatta Raffarin. A Libération című francia napilap által hétfőn nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási adatok szerint a franciák többsége továbbra is nemmel kíván szavazn i a május 29i referendumon. Három nappal később, június elsején Hollandiában is népszavazást tartanak az unió alkotmányos szerződéséről. A legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint Hollandiában a "nem" tábor vezet legalább 60 százalékkal, m iközben a felmérések zöme mintegy 40 százalékos részvételi arányt jelez előre. Jóllehet a hollandiai referendum csak véleménynyilvánító jellegű, a legnagyobb politikai pártok biztosították arról a szavazókat, hogy parlamenti frakcióik figyelembe fogják venni az a lkotmány ratifikálásakor a voksolás eredményét, ha a részvételi arány me g-
