Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-24
12 észre, hogy kifütyültek volna, de azt hiszem, itt nem beszédeke t kell mondanunk, ez a zene helye” - mondta Markó. „Az embereknek valószínűleg nem tetszik, ha politika vegyül ezekbe a koncertekbe, de ezt nem kell tragédiaként felfogni. Úgy gondolom, végül megértették, hogy Markó Béla azt kívánta nekik, hogy érezzék jól magukat. Nem politikai beszéd volt, ugyanakkor fontos, hogy az RMDSZnek sikerült elhoznia Erdélybe, Romániába a zenekart” - fejtette ki Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. vissza Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil sz féra [ 20050523 - 18:46:03 ] Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) azon a kolozsvári közgyűlésen, amelyet első alkalommal hívtak össze a hétvégén a szervezet tavaly szeptemberben történt megalakulása óta. A testület szükségesnek tartotta, hogy állásfoglalást bocsásson ki a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban, az ellen tiltakozva, hogy az RMDSZ a törvénytervezet kidolgozásakor nem konzultált a civil szférával. Az állásfoglalást az RM DSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz is eljuttatják majd. Bodó Barna, akit a közgyűlésen választottak meg az erdélyi magyar civil szféra ernyőszervezetének elnökévé, kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992 – 93ban még magasra emelte, majd a sz ekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” Az elnök magyarázata szerint a tervezet nem felel meg a kerettörvényekkel s zemben támasztott követelményeknek, nem szabályoz egyes jogokat, amelyek nélkül nem lehet kulturális autonómiáról beszélni, emellett pedig nincs kidolgozva benne az autonómiára vonatkozó rész. A jele n levő szervezetek azt kifogásolták, hogy a civil szféra nem tehette meg ajánlásait a törvénytervezet kidolgozásakor, pedig a leendő jogszabály hosszú távon meghatározza a magyar kisebbség sorsát. „A társadalmi konzultációsorozat helyett a civil szférának három napja volt véleményezni a tervezetet; és ezt követően már nem lehetett beleszólni” – magyarázta Bodó Barna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházak ugyanezt kifogásolták a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. A közgyűlésen arról is ha tározat született, hogy a MCSZESZ felkéri a Communitas Alapítványt, bocsásson egymilliárd lejt a bánsági árvízkárosultak rendelkezésére. vissza Az amerikai képviselőház megszavazta a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgál tatását sürgető határozatot Az amerikai képvisel őház hétfőn kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszo lgáltatását sürgeti. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191es határozatot Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be április 6án Tom Tancredo republikánus képviselőtársával együtt. Ezt követő en további 19 képviselő írta alá (lásd alább) az állásfoglalást, amely a képviselőház külügyi bizottságának május 18i, egyhangú szavazása után került a 435fős plénum elé. A határozati javaslatot Ileana RosLehtinen floridai republikánus, és Eliot L. Engel New Yorki demokrata képviselők ismertették a képviselőházban. Engel képviselő 10 perces felszólalásában kiemelte: Romániának, mint NATO szövetségesnek külön figyelmet kell fordítania kötelezettségei teljesítésére. A mai szavazás jelentős el őrelépés abban a folyamatban, amely orvosolni kívánja a romániai zsidó, magyar és görögkatolikus közösségeket ért súlyos igazságtalanságokat. Mint ismeretes, a restitúció elégtelensége miatt a romániai kisebbségi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni társadalmi feladataikat, és 15 éve kell szembesülniük a vallásszabadsághoz kötődő jogaik folyamatos megsértésével. "A közép- és keleteurópai posztkommunista országok 1990 óta birkóznak azzal a kérdéssel, hogy miként orvosolják az egyházi javak jog talan elkobzásának ügyét, de Románia jelentősen lemarad a többi posztkommunista országtól ebben a tekintetben", áll a határozatban. A dokumentum konkrét intézkedéseket sorol fel, amelyeket Romániának meg kell hoznia a teljeskörű és méltányos i ngatlanvisszaszolgáltatás érdekében. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet az 501es számú restitúciós törvény hiányosságaira, valamint arra a tényre, hogy a kormányzat tisztviselői és a hivatalok gyakran helyi szinten akadályozzák a végrehajtást.
