Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-20
3 Benes – „ Aki nem érti, milyen érzületből "nőtt ki" Eduard Benes, volt csehszlovák köztársasági elnök szobra Prágában, az nem emlékezik rá, hogy tavaly a cseh parlament egymondatos törvényb en örökítette meg ennek az emblematikus politikai személyiségnek az emlékét.” (Nsz 3.o.) Del Ponte: Gotovina körül szorul a hurok - " Gotovinát Hágába várjuk, és én remélem, nemsokára ott is lesz" - mondta újságíróknak a Nemzetköz i Törvényszék főügyésznője Bécsben. (Nsz 8.o.) Hármas hátszél az EUalkotmánynak - A francia népszavazás előtt tíz nappal az európai alkotmány mellett állt ki Schröder német kancellár, Kwasniewski lengyel és Chirac francia eln ök: a három EUvezető tegnap Nancyban találkozott. (Nsz 10.o.) Magyar vezetővel startol az ECDC - Még kicsi is, és elvileg van csak Stockholmban - hivatalosan mindenesetre pénteken kezdi meg munkáját a svéd főváros melletti Sol nában az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC). (Nsz 10.o.) Washington sürgeti Romániát - A tervezetet Tom Lantos , a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be - Az ame rikai képviselőház külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A román hatóságok szerint Washington nyitott kapukat dönget. (MH 9.o.) Cikkek: Benes Népszabadság • Aczél Endre • 2005. május 20. Aki nem érti, milyen érzületből "nőtt ki" Eduard Benes, volt csehszlovák köztársasági elnök szobra Prágában, az nem emlékezik rá, hogy tavaly a cseh parlament egymondatos törvényben örökítette meg ennek az emblematikus politikai személyiségnek az emlékét. Az a bizonyos, kissé abszurdra sikeredett mondat úgy hangzott, hogy "Eduard Benes jót tett az államnak". Ha pedig igen, akkor a legkevesebb, hogy ki emelkedő akadémikusok, írók, sőt sörfőzők mellett neki is szobra legyen. Tudván tudva a Benesdekrétumok körüli, európainak mondható kontroverziát, a cseh parlament jobboldala, baloldala és közepe teljes nemzeti egységben szavazta meg a törvényt. Ha tets zik, németellenes dacból. Nincs ma olyan politikai erő Csehországban, de talán, a magyar pártot leszámítva, Szlovákiában sem, amelyik készséget mutatna a német és a magyar kisebbséget egyformán "kollektív bűnössé", egyszersmind jogfosztottá tévő második vi lágháború utáni dekrétumok visszavonása/megsemmisítése iránt. Holott ezt jogkövetkezmény nélkül megtehetnék. Valami szégyenérzetnek talán munkálnia kellene, hogy technikailag e dekrétumok, s bennük a "kollektív bűnösség" elve érvényben vannak. Jellemző, ho gy a Cseh Köztársaság elnöke (Klaus úr) még az unió alaptörvényébe is bevitte volna őket: a "nemzeti érdekek" védelmében, a második világháború következményeinek megmásíthatatlansága végett, úgymond. Ami természetesen nem történt meg. Az EU parlamentje két ségkívül szimpátiát érez a dekrétumok visszavonását követelők iránt, de a félhivatalos álláspont mind a mai napig az, hogy mivel a szóban forgó elnöki rendeletek (parlament híján) bő évtizeddel az EU (Közös Piac) születése előtt láttak napvilágot, az unió és Csehország (plusz ma Szlovákia) kapcsolatai szempontjából teljesen indifferensek.
