Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-19
17 Daut D auti tartományi kormányszóvivő közölte szerdán egy pristinai és egy belgrádi rádióval, hogy Kosumi "elvileg elfogadja" a meghívást, de sajnos nem jó neki sem az időpont, sem a helyszín. A tartományi kormányfő szívesebben találkozna "partnerével" Belgrádban vagy Pristinában. Várható volt, hogy Prizren nem lesz ínyére Kosuminak, a délkoszovói város ugyanis a középkori szerb királyság székhelye volt, amiről számtalan pravoszláv templom és kolostor tanúskodik. Ráadásul a tartományt de facto függetlennek ta rtó albán politikai vezetők szemszögéből úgy néz ki a dolog, hogy egy szomszédos állam, Szerbia kormányfője javaslatot tesz egy olyan helyszínre, amely országa határain túl, Koszovóban található. A szóvivő szerint Kosumi válaszlevelében érzékelteti is ezzel kapcsolatos kifogásait. Tudatja Kostunicával, hogy az 1999es évet megelőző időszakhoz képest mára merőben megváltoztak a körülmények, Belgrádnak meg kell szabadulnia Koszovóval kapcsolatos előítéleteitől, és el kell ismernie, hogy a tartománynak is vannak hatalmi intézményei. Egyfajta diktátumnak fogható fel szerinte, hogy Kostunica határozza meg a találkozó időpontját és helyszínét, anélkül, hogy tanácskozna róla a másik féllel. "A koszovói kormány követeli, hogy a két politikus úgy tárgyaljon egymással, mint két szomszédos ország kormányfője" - szögezte le a szóvivő, akinek nyilatkozatát Belgrádban rögvest úgy minősítették, hogy Kosumi feltételeket szab. Belgrád és Pristina között már megkezdődött szakértői szinten a párbeszéd az eltűntek s orsáról, a menekültügyről és az energiaipari kérdésekről. A nemzetközi közösség ugyanakkor legfelsőbb szintű kapcsolatfelvételt szorgalmaz. vissza Stjepan Mesic figyelmeztetésnek szánta belgrádi útjának elhalasztását P etky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. május 18., kedd (MTI) - Stjepan Mesic horvát elnök figyelmeztetésnek szánta Belgrádnak azt, hogy a szerb kormány védnökségével szervezett csetnik találkozó miatt elhalasztotta június elejére tervez ett belgrádi útját. A Blic című belgrádi napilap szerdán interjút közöl Mesiccsel, amelyben a horvát elnök kifejti, hogy miért halasztotta el útját. A politikus emlékeztet arra, hogy nagyon következetes és világos álláspontot képvisel a fasizmusról és az újfasizmusról. Mi után a horvát usztasák bűneiért bocsánatot kért a jasenovaci haláltáborban és az izraeli parlamentben is, nem tud szemet hunyni "egy notórius kollaboráns mozgalom" ünneplése felett. "Döntésem figyelmeztetés jele volt. Szeretném, hogy ezt így értelmezné k és fognák fel Belgrádban. Ha ez megtörténik, nem lesz nehéz megtalálni annak módját, hogy kapcsolataink visszatérjenek a normális kerékvágásba" - szögezi le Mesic. Szerinte meg kell érteni azt, hogy Horvátországban joggal érzékenyek a csetnik ideológia ú jraéledésére, mint ahogyan Szerbiában joggal érzékenyek, ha Horvátországban usztasa jelképek bukkannak fel. Horvátországban ugyanakkor a hatalom képviselői közül senki sem próbálja antifasisztának beállítani az usztasákat, míg Szerbiában a kormány közvetle nül részt vett a csetnikek rehabilitálásában - mondta a horvát elnök. Az idén először a szerb kormány védnökségével rendezték meg a csetnik felkelés egykori színhelyén, a Valjevo melletti Ravno Gora hegységen a csetnikek éves találkozóját. Tavaly decem berben a szerb parlament törvénymódosítással rehabilitálta Draza Mihajlovic monarchista mozgalmát, jóllehet a szerb történelemkönyvek is elismerik, hogy a csetnikek a háború vége felé, szembeszállva a partizánokkal, együttműködtek a nácikkal. A horvátok az ért is érzékenyek a mozgalom újraéledésére, mert a NagySzerbia eszméjét zászlajukra tűző csetnikek vérfürdőt rendeztek Dalmáciában és Hercegovinában is. vissza OGY - A kishatárforgalom nem helyettesíti a nemzeti vízumot Budapest, 2005. május 18., szerda (MTI) - A parlament külügyi bizottsága szerdai állásfoglalásában egyetért az EUnak a tagállamok külső határain a kishatárforgalmi rend megteremtéséről szóló rendelettervezetével, ugyanakkor hangsúlyozza: az nem helye ttesíti a nemzeti vízum intézményét. "A kishatárforgalmi rend megteremtése nem helyettesíti a szomszédos országokban élő magyarokra kiterjedő nemzeti vízum intézményét, hanem annak kiegészítéseként töltheti be célját" - áll a külügyi bizottság MTIhez eljuttatott állásfoglalásában.
