Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-19
11 Azt azonban, hogy mit jelent ma csetniknek lenni, nehezen tudja szavakba önteni a szerb népviseletet kokárdás cs etnikkucsmával kiegészítő fiatalember, és nem csupán azért, mert barátaival éppen pálinkafőzéssel kísérleteznek, méghozzá szemmel láthatóan nem minden eredmény nélkül. "Csetnikek vagyunk, mert a nagyapáink is azok voltak, mert ez hagyomány" - bizonygatja b izonytalankodva. Azt azonban határozottan állítja, hogy csetnik mozgalmuk, a Ravnogorszki pokret egyrészt teljesen politikamentes szervezet, másrészt viszont a legnagyobb olyan szerb mozgalom, amelynek tagjai "igazi szerbek". A fekete halálfejes lobogók a latt gyülekező mai csetnikek megjelenésükben igyekeznek megszólalásig hasonlítani elődeikre: a fejfedőjüket kétfejű sasoscímeres ábra díszíti, szakállat és az átlagosnál hosszabb hajat viselnek, az alkalomhoz illő, egyenruhaszerű, terepszínű ruházatuk a l egújabb kori Balkánháborúkra utal, és a harci öltözék fontos kiegészítője a bajonett vagy a kés. A Ravna Gora lankáin az alkalomhoz illő politikai giccset kínáló vásári árusok és lacipecsenyések sátrai között elsősorban férfiak korzóznak, a jelek szerint a csetniknosztalgia nem nőknek való. Annál több viszont a tizenéves fiú, akiknek üveges tekintete arról árulkodik, hogy felfedezték: a kétliteres műanyag palackban kapható sörök elfogyasztása után a puszta talpon maradás is hősies erőfeszítést igényel. Ám ünnepüket viszály árnyékolja be: a csetnik mozgalom és Drazsa Mihajlovics rehabilitációját másfél évtized után sikerre vivő Vuk Draskovics pártjában, a Szerb Megújhodási Mozgalomban (SZPO) végérvényesen szakadás következett be, ezért az idén két politikai nagygyűlés volt a hegytetőn álló Mihajlovicsszobor és a szemben lévő kis templom közötti téren. A szombati rendezvényen bejelentették, hogy az SZPOt elhagyó parlamenti képviselők - Vojiszlav Mihajloviccsal, Drazsa Mihajlovics unokájával az élen - létreh ozzák a Ravna Gorai eszmékhez, illetve a nemzetidemokratikus elvekhez hű Szerb Demokratikus Megújhodás Mozgalmat (SZDPO). A pártjában kirobbant viszályt Draskovics szerint - aki egyébként SzerbiaMontenegró külügyminisztere - a kormánykoalíció egyes poli tikusai szították, hogy szétverjék az SZPOt, míg volt párttársai azt állítják, mostanra megelégelték az elnök és felesége kevéssé demokratikus pártirányítási módszereit. Holott elvileg lenne okuk örülni a csetnikeknek: a sok évtizedes hallgatás és üldözt etés után több elismerésben is részesültek. Az idén május 9én, a fasizmus feletti győzelem 60. évfordulóján amerikai veteránok küldöttsége Belgrádba hozta a The Legion of Merit kitüntetést, amelyet még 1948ban posztumusz adományozott Truman elnök Drazsa tábornoknak mintegy ötszáz amerikai pilóta megmentéséért, bújtatásáért és kijuttatásáért. A kitüntetést a tábornok lánya, Gordana Mihajlovics vette át, aki egyébként a második világháború idején állítólag - nem biztos, hogy önszántából - Tito partizánjaina k soraiban harcolt. Ennél is nagyobb sikerként könyvelhetik el, hogy Szerbiában egy tavaly decemberben elfogadott törvény immár hivatalosan is ugyanúgy elismeri a csetnikek érdemeit, mint a partizánokét, elvileg lehetővé téve számukra, hogy háborús ellenál lói részvételük jutalmaként úgynevezett hadinyugdíjban részesüljenek. A gyakorlatban azonban még egyetlen "csetniknyugdíjat" sem folyósítottak - mondta Vuk Draskovics a HVGnek. A törvényhez ugyanis még mindig nem készült el a végrehajtási rendelet, mert a z illetékesek - a pártelnök szerint - "azt állítják, nem tudják eldönteni, miként lehetne bizonyítani, hogy valaki csetnik volt. Azt javasoltam, ha másként nem megy, nyissák meg a titkosszolgálati dossziékat, hiszen mindent feljegyeztek róluk, éppen azért, mert csetnikek voltak" - magyarázta az SZPO elnöke. A csetnikeket a nyolcvanas évek végéig hivatalosan kollaboránsoknak, a nép ellenségeinek tartották Jugoszláviában, politikai rehabilitációjuk kezdete egybeesett a szerb nacionalizmus fellángolásával, am ikor az ellenzék antikommunistaként és nacionalistaként határozta meg magát a kommunista és nacionalista politikát folytató Szlobodan Miloseviccsel szemben. A vasárnapi hivatalos megemlékezést egyébként - amelyen Draskovics nem volt hajlandó a pártelhagyó król beszélni - az idén először szervezték állami pénzből, ám azt, hogy a kulturális minisztérium mennyit költött a rendezvényre, nem lehet tudni, mert Dragan Kojadinovics miniszter a sajtó többszöri megkeresésére sem volt hajlandó erről nyilatkozni. Minde nesetre az állami támogatás miatt rögtön tiltakoztak a
