Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-19
5 Első hivatalos becslések szerint a romániai áradások összese n mintegy négyszázmillió eurós kárt okoztak. A pontos kárfelmérés csak azután kezdődik meg, hogy a vizek teljesen visszahúzódtak medrükbe. Vasile Blaga belügyminiszter elképzelhetőnek tartotta, hogy a most bejelentettnél nagyobbak az árvízkárok. Temes megy ében egyelőre mintegy tízmillió köbméternyi vizet sikerült kiszivattyúzni a százmillió köbméterből, a munkában a magyar szivattyúk mellett német és román szerkezetek is részt vesznek. Borbély László területrendezési miniszter tegnap Sepsiszentgyörgyön köz ölte, hogy összesen huszonnyolc cég jelentkezett a helyreállítási munkálatok elvégzésére. A román kormány ezeregyszáz ház felépítését kezdené meg június huszadikán. Tegnap egyébként újabb magyar önkéntesek indultak az árvíz sújtotta Temes megyébe. A Fővár osi Vízművektől tizenegy, a Polgári Védelemtől pedig három ember segít majd az ivóvízhálózat fertőtlenítésében, illetve magával visz Újvárra egy víztisztító és csomagoló berendezést is. Ezzel naponta tízezer embert tudnak ellátni ivóvízzel a környező magya rlakta településeken. A két hétre tervezett segítő akció költségeit a Belügyminisztérium állja. vissza Jövőre sem várható könnyítés - Belpolitikai nyomás nehezíti a magyar munkavállalók dolgát az EUban Világgazdaság 20050519 Szerző: Gyükeri Mercédesz Az adminisztrációs akadályok és a fokozódó ellenőrzések ellenére a magyarok még mindig legszívesebben a németeknél és az osztrákoknál vállalnak munkát. Nem igazolódott be azonban az a félelem, hogy a korlátozások megszüntet ésének hatására elözönlik a munkavállalók a régi tagországokat. Aligha várható, hogy az EU régi tagországai jövőre – a kétéves átmenet lejártakor – feloldják az új tagokból érkező munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozásaikat. Ismét politikai dönté sre kell számítani ezen a területen, annak ellenére, hogy a bővítés óta eltelt egy évben bebizonyosodott, igen kevesen vállalnak munkát ezekben az országokban – véli Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. A borúlátá s okaként egy tegnapi háttérbeszélgetésen Ladó Mária kiemelte, hogy differenciálás továbbra sem várható, vagyis a nyolc keletközépeurópai állam polgárai az átmenet következő, három évig tartó időszakában is megegyező feltételekkel vállalhatnak majd munká t. Bulgária, de főleg Románia 2007re tervezett csatlakozása pedig tovább bonyolíthatja a helyzetet. Valószínűleg nem könnyíti a keletközépeurópai országok helyzetét, hogy a jövő évi választásokra készülő kormányok óvakodnak országuk munkaerőpiacának m egnyitásától: a németeknél jövő ősszel, az olaszoknál tavasszal várható parlamenti választás. A tagállamok gazdasági nehézségei, többek között a kilenc százalék körüli euróövezeti munkanélküliségről szóló hírek sem kedveznek az új tagok területéről érkezők nek. A németeknél már ma is számtalan jele van annak, hogy az újakat nem látják szívesen. Elég azokra a razziákra gondolni, amelyeket a Németországban – kétoldalú szerződés alapján – működő magyar építőipari cégek ellen indítottak a hatóságok (VG, 2005. május 5., 2. oldal). Ladó Mária szerint ezekre az akciókra az 5,2 milliósra duzzadt munkanélküliség miatt is rendkívül erős belpolitikai nyomás adhat magyarázatot. Ugyanakkor a munkaerő külföldi kiküldetéséről (posting) szóló uniós irányelvnek országonké nt eltérően értelmezett rendelkezései sem segítik a magyar cégek helyzetét. A szolgáltatások kihelyezéséhez például „mértékadó belföldi tevékenység” kell, amely a magyarok értelmezésében annyit jelent, hogy az adott cég olyan szektorban szervezhet alkalmaz ottainak határozott idejű, egy meghatározott feladat ellátására szóló külföldi munkát, amelyből bevételének legalább 25 százaléka származik. A németek vitatják ezt az arányt. A vizsgálatok és az adminisztrációs procedúra ellenére továbbra is Németország, illetve Ausztria a fő célpontja a magyar és a keletközépeurópai munkavállalóknak. Azokban az országokban viszont, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, jóval a várakozások alatt maradt a bevándorlás. Az Egyesült Királyságba