Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-18
9 Budapest, 2005. május 17., kedd (MTI) - Több mint négyszáz csángómagyar gyerek tanulhatja ma az állami iskolában saját anyanyelvét és történelmét - hívták fel az MTI figyelmét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (R MDSZ) tisztségviselői azzal összefüggésben, hogy vasárnap a moldvai Rekecsinben letették a jövendő magyar iskolaközpont alapkövét. Kötő József, a román oktatási minisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére nagy jelentőségűnek nevezte a rekecsini jöve ndő iskola felépítésére vonatkozó kezdeményezést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a csángó gyermekek ma az állami iskolában is tanulhatják anyanyelvüket. A 84/1995ös román tanügyi törvény ugyanis biztosítja számukra ezt a jogot. Más kérdés, hogy az RMDSZ közbenjárására néhány évvel ezelőtt központi beavatkozásra lehetett csak elérni, hogy alkalmazzák is a törvény előírását. Heti két óráról van szó, amelyet beillesztenek a többségi iskola órarendjébe, ezeken az órákon az állam által fizetett tanárok t anítanak. Az idáig vezető út azonban nem volt könnyű - derült ki Kötő József nyilatkozatából. A törvény ugyanis létezett, csak nem alkalmazták, emiatt szükség volt egy külön miniszteri rendeletre, amely kötelezte a tanfelügyelőséget a törvény alkalmaz ására. Ez a rendelet meg is született, de az illetékesek utána sem siettek valóra váltani a törvényben foglaltakat. Kötő József emlékeztetett: a törvény szerint szülői kérésére lehet ezeket a tanórákat bevezetni. Csángóföldön azonban sok helyen megfél említették a szülőket, arra próbálva kényszeríteni őket, hogy vonják vissza aláírásukat, sokszor megkérdőjelezték az aláírások hitelességét is. Néhány évvel ezelőttig úgy látszott, hogy az illetékesek semmiképpen sem akarták beindítani a törvény által lehe tővé tett oktatási formát. Ezért központi beavatkozásra volt szükség e helyzet orvoslásához - fűzte hozzá az államtitkár. Takács Csaba ügyvezető elnök emlékeztette az MTIt - az RMDSZ kezdeményezésére 2002. május 2án a bákói prefekturán találkozott az RMDSZ és az akkori kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége Markó Béla szövetségi elnök és Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke részvételével. Jelen volt a bákó megyei prefektus, a megyei főtanfelügyelő, ott voltak a tanügyminisztérium képvisel ői és a csángómagyar szervezet vezetői. Ott született a döntés arról, hogy a tanügyi törvény értelmében - kiegészítve azt a végrehajtási rendeletekkel - a csángómagyar gyerekeknek is lehetőségük lesz az állami iskolákban a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek a tanulására. Takács Csaba tájékoztatott arról: már a 20022003as tanévben 17 klézsei és 24 pusztinai csángómagyar gyerek tanulta az anyanyelvét az állami iskolákban. A 2003. július 3án - ugyanazon a helyszínen - tartott újabb megbeszélés eredménye ként a 20032004es tanévben összesen hét településen (Klézse, Pusztina, Somoska, Magyarfalva, Frumosza, Lészped és Külsőrekecsin) 181 csángómagyar gyerek kapott lehetőséget anyanyelvének iskolai tanulására. A 20042005ös tanévben újabb két településen, L ábnyikon és Diószénben sikerült beindítani ezeket az órákat. Jelenleg tehát 23 csoportban, összesen 460 Bákó megyei csángómagyar gyerek tanulja tanrend szerint anyanyelveként a magyart a fentiekben felsorolt 9 település állami iskolájában. Az anyan yelvüket és a többi tantárgyat anyanyelvükön is tanulni akarók számának folyamatos növekedése ösztönző erőnek bizonyult arra, hogy a magyarság összefogjon, és támogassa a rekecsini iskolaközpont létrehozásának tervét, amelyben már a teljes oktatás magyar t annyelvű lesz - állapította meg Takács Csaba. Borbély László, a középítkezési ügyekért és a területfejlesztésért felelős megbízott miniszter az MTInek elmondta: a közelmúltban személyesen is találkozott a rekecsini polgármesterrel, aki támogatásáról biztosította a csángómagyarok iskolaközpontjának felépítésére vonatkozó kezdeményezést, Borbély pedig ígéretet tett arra, hogy a hatáskörébe tartozó intézmény segítséget nyújt a térség infrastruktúrájának fejlesztéséhez. vissz a A határok megszűnése a felhalmozódott problémák megoldását jelentené Románia és Magyarország között Markó Béla szerint Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. május 17., kedd (MTI) - A romániai magyarok azt akarják, hogy minél előb b ugyanazon struktúrák részévé váljanak, mint Magyarország, hiszen a határok megszűnése számos, a történelem során felhalmozódott problémának a megoldását jelentené a két nép között - fejtette ki kedden a román parlament ülésén Markó Béla román miniszterel nökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
