Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-18
5 villamosenergiarendszert. A már működő, a Szegedet Araddal összekötő hálózatnak egymagában nem elegendő a kapacitása az egységesülő európai árampiac kiszolgálásához, ezért van szükség a bővítésre. A balkáni régió országai - Románia, Bulgária, Szerbia, Bosznia és Görögország - tavaly októberben csatlakoztak a nyugateurópai villamoshálózathoz, elsőként épp en a SzegedArad összeköttetésen keresztül. A mostani beruházás eredményeként Szegedhez hasonlóan Békéscsaba is nemzetközi jelentőségű csomóponttá válik azáltal, hogy összeköti az Európai Unió rendszerét a délkeleteurópai hálózatokkal. Ez várhatóan fellen díti az országot érintő villamosenergiakereskedelmet is. Magyarország elhelyezkedéséből adódóan kiemelt szerepet játszik a nemzeti rendszerek közötti kapcsolatok megteremtésében. Erre alapozva tervezik, hogy miként Románia, úgy Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Ausztria irányába is fejlesztik az összeköttetéseket. A nemzetközi szállításokból származó bevételeken túl a hazai villamosenergiaellátás szempontjából is előnyös a fejlesztés: bővül az üzemzavarok megelőzésének és elhárításának lehetősége, s nő az ellátás biztonsága. Magyarország jelenleg a felhasznált villamos energia mintegy nyolcvan százalékát saját maga állítja elő - a termelés több mint harmadát a paksi atomerőmű biztosítja. 2003ban az import aránya 17 százalék volt. Hazánk Szlovákia és Ukrajna irányából vásárolja a legtöbb áramot, ám - a hálózatok eddig megvalósult fejlesztésének köszönhetően - elvben immár bármely szomszédos országból importálható villamos energia az országba. vissza Szekusé a villa, kárpótlás Kongóból - Tulajdonrestitúció román módra, RMDSZtámogatással Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. május 18. Újabb államosítással ér fel az a törvénymódosítás, amelyet az új restitúciós törvénycsomagban a román kormány készít. A tervezet szerint visszaszolgáltatnának természetben valamennyi, a kommunista id őszakban elkobzott ingatlant - kórházaknak, iskoláknak, kulturális intézményeknek helyet adókat beleértve , csak a már elidegenített magáningatlanokat nem. Azokat az államosított ingatlanokat, amelyeket a kommunista hatóságok sem mertek eladni, az Ilies curendszer a kilencvenes években elidegenített. A harc főképpen a reprezentatív villákra, a szép és kényelmes lakóházakra volt kihegyezve, amelyeket az elmúlt rendszer kivételezettei kaptak meg bagóért. A legtöbb esetben a román alkotmánybíróság és a legf elsőbb bíróság többször is megállapította: ezeket az ingatlanokat a román állam jogcím nélkül vagy törvényellenesen szerezte meg, így azok jogilag soha nem váltak tulajdonává. Más szóval: a tulajdonjogot az eredeti tulajdonos sosem veszítette el. Most a kormány tervezete kimondja: az elidegenített ingatlanokat a tulajdonosok felejtsék el. Magyarán: a lopott ingatlan maradjon örökre a szekusé, a párttitkáré. A károsultakat pénzben kárpótolnák, majd akkor, amikor Kongó, Szomália, Irak, ÉszakKorea és Nigéri a kifizetik több évtizedes tartozásaikat. A kárpótlás ugy anis egy olyan alapból történne, amelynek egyik részét a csődbe jutott vállalatok részvényei, másik részét a behajthatatlan külföldi adóságok képeznék. A tervezet rengeteg magyart is érint, köztük szép számmal magyar állampolgárokat, de Nyugaton élőket i s, s azokat, akik az elmúlt ötven esztendőben települtek át Magyarországra vagy a világ más tájaira. Ha a bukaresti kabinet szándéka szerint a tervezetért a kormány a parlamentben felelősséget vállal, az egyik napról a másikra jogszabállyá válik. Az RMDSZ támogatja a törvénymódosítás elfogadását a kormány parlament előtti felelősségvállalásával, annak ellenére, hogy a javasolt változat a tulajdont "egyenlő módon védelmező és szavatoló" 2003as alkotmányba is ütközik. Felmerült az elmúlt napokban az is, hogy a restitúciós törvényekért, az igazságszolgáltatás reformját tartalmazó törvénycsomagért, illetve az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvényért a kormány egyszerre vállaljon felelősséget a törvényhozásban . vissza
