Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-17
8 Ha elfogadják a tárcaközi véleményezésre bocsátott tervezetet, azt sem lehet majd kötelezővé tenni, hogy a magyar kulturális eseményeken a műsor előtt rövi den szlovákul is ismertessék annak tartalmát, függetlenül attól, vannake szlovák nemzetiségűek a nézőtéren, vagy sem. „Ez mindenképp előrelépés, a javaslat valamelyest liberalizálja a szlovák nyelvtörvényt. Ugyanakkor annak alapfilozófiája nem változik, bár kissé lazul. De egy rossz törvény a kisebb módosítások után is rossz marad” – nyilatkozta lapunknak Biró Ágnes kulturális államtitkár. A szakértők már többször figyelmeztettek a jogszabály elavultságára, ám a kormány csak az uniós csatlakozás és az Eu rópai Bizottság sürgetése után hajlott arra, hogy a nyelvtörvényt összhangba hozza az európai normákkal. Két cikkellyel, a termékek megjelölésével és a kultúrával kapcsolatos résszel van a legnagyobb gond. Az áru szabad áramlásának elvével összhangban nem lehet különbséget tenni a szlovákiai és nem szlovákiai termékek között; a minőség a fontos, nem pedig az, milyen nyelvű felirat szerepel rajtuk. A hatályos törvény értelmében az árukon található grafikai megjelöléseket is le kell fordítani szlovákra, ám az unióban erre senkit sem lehet kötelezni. Mint ahogy arra sem, hogy a különböző kiegészítő információkat szlovákul is közöljék. A fogyasztók védelme érdekében az alapinformációknak az adott állam nyelvén is meg kell jelenniük, ám a magyarázó szövegeknek ne m. Az EUban a kultúra és az információk áramlása sem lehet nyelvhez kötött. A nyelvtörvény alapján például a televíziók – hacsak nem nemzetiségi műsorról van szó – csak államnyelven sugározhatnak. Ez alapján a nálunk is fogható külföldi adókat kötelezni kellene arra, hogy műsoraikat lefordítsák szlovákra – ami természetesen képtelenség. Ha nem módosulna a törvény, a szlovák rádiók és televíziók elméletileg nyelvleckéket sem sugározhatnának, és meg kellene szüntetni a Pozsonyból külföldre sugárzott, idege n nyelvű rádióműsorokat. „A módosítás a hatályos nyelvtörvény abszurdumait igyekszik megszüntetni. Furcsán hangzik, de tulajdonképpen a külföldi tévé- és rádióadók nézése, hallgatása Szlovákiában csak most lesz legalizálva” – mondta lapunknak Biró Ágnes. A törvény értelmében műsorfüzetekben, katalógusokban sem jelenhet meg nem szlovák nyelvű szöveg, reklám, a munkaszerződések is csak szlovákul íródhatnak. Az új jogszabály ezt is feloldja. „A lényeg, hogy a szerződő felek megértsék egymást, legfeljebb csak valamilyen ellenőrzéskor kellene államnyelvre fordíttatni”. Egy éve a kormány már rábólintott a nyelvtörvény módosítására, ám a parlament elutasította. „A mostani tervezet a korábbi módosított változata, de ez sem tökéletes. Jobb lenne új törvényt elfog adni, mely teljes mértékben európai lenne” – jegyezte meg Biró. vissza Háromszázezren a csíksomlyói búcsún Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. május 17. Több mint háromszázezer zarándok vett részt a 438. p ünkö sdszombati csíksomlyói búcsún. Az erdélyieken kívül rengeteg vendég érkezett a Kárpátmedencéből és NyugatEurópából, de az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából is. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszólította a résztvevőket: ne engedjé k, hogy a búcsút más célra használják. Az elmúlt hetekben ugyanis, magyarországi kezdeményezésre, a búcsút kívánták egyesek felhasználni arra, hogy a Székelyföld autonómiáját kikiáltsák, és "székely kormányt" állítsanak fel. Az ünnepi misén Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperesplébános tartott prédikációt, amelyben a hit és az anyanyelv megőrzését, a nemzeti összefogást, illetve az önrendelkezés kivívását tekintette az erdélyi magyarok és a székelység előtt álló legfőbb céloknak. Hajdó bírálta azo kat a politikusokat, akik megakadályozták, hogy az európai alkotmányba a keresztény értékeket belefoglalják, s azokat nemkülönben, akik az abortusz, a kegyes halál és a könnyű kábítószerfogyasztás engedélyezése mellett foglalnak állást.
