Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-11
7 rint az uniós megállapodással egy időben sor került volna a lett – orosz határegyezmény megkötésére, de a lettek előtte óvatlanul nyilatkoztak arról, hogy más kér d é sekben nem engednek, kártérítést kérnek például a gulágra hurcolt letteknek. Moszkva ezért l e mondta az aláírást. Az észtek viszont hallgattak, és május 18án aláírják a megállapodást Mosz k vával. Moszkva és az unió között feszültséget okozott az ukrajnai és a grúziai "forradalmi események" brüsszeli megítélése is. Oroszország egy ponton beavatkozással is vádolta az EUt. fgy vissza Újvidék: Nagyobb autonómiát a tartománynak Újvidék lakosságának csaknem egyharmada (29,9 s zázalék) nem tartja elfogadhatónak a tart o mány mostani státusát, derül ki a Scan közvéleménykutató ügynökség április végén Újvidéken lebonyolított véleményk uta tásából, írja a Beta. Milka Puzigaća igazgató elmondása szerint az újv i dékiek 25,5 százaléka számára az 1974. évi alkotmány szerinti autonómia volna a legmegfelelőbb, míg 20,5 százalék úgy véli, hogy több a utonómia kellene a mostaninál, de kevesebb az 1974 . évinél. A megkérdezettek fele bizotsan elmenne sz avazni ha most lennének választások. Legtöbb sz a vazatot (22,4 százalékot) a Szerb Radikális Párt kapna, a Demokrata Pártra a megkérdezettek 21,5, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára 6,5 százaléka szavazna, ismertette Puzigaća. Ha most lenne köztársasági elnökválasztás, akkor legtöbb szavazatot Boris Tadić mo stani elnök kapna (28 százalékot). Tomislav Nikolićra 23,1 százalék, Bogoljub Karićra 6,8 százalék szava zna. vissza "Ma gyar állampolgárok vagyunk!" A délvidéki MPSZ közleménye A délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöksége a Magyarok Világszövetsége elnöks é gének tagja, Dr. GaudiNagy Tamás nemzetközi jogász és Sárközy Csaba régióelnöktörténész által készített tanu lmány, továbbá a rendelkezésre álló okmányok áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a - mai nevén - Vajdaságban élő magyarok nagy része ma is magyar állampolgár. Nagyszüleink, apáink és rajtuk keresztül mi nemcsak magyarnak, hanem magyar á l lampolgárnak is születtünk. A kérdés mindössze annyi, hogy Magyarország vezető erői hajland ó ake mindezt elismerni. Sokan nem születhettek meg a Délvidéken (a Kárpátmedencében) azért, mert szüleik magyarként Magyarországért véreztek el. Tőlünk egyetlen CsonkaMagyarországon élő ember se féljen! Tudniuk kell, hogy együtt sokkal erősebbek leszünk még akkor is, ha egyé b ként különböző a világnézetünk. Megértjük a magyar külügyminisztérium első, szinte pánikszerű reakcióját, amelynek során azonnali elle nérve ket, kifogásokat keres, de reméljük, hogy idővel felülkerekedik a józan megfontolás, a magyarmagyar együttérzés, az igazságérzet, és az Európa Unió által is annyit hangoztatott, és a tagállamoktól elvárt jogtis ztelet. Az állampolgárság egyike a legerősebb emberi jogoknak. A le g nagyobb bűntettek - mint a népirtás - sem szolgáltat elegendő okot arra, hogy bárkitől megvonják az állampolgárságát. Esetünkben egyszerű és könnyű mind a magyar kormány, mind a többi éri n tett dolga. Ebben az esetben Szerbia és Monte negró semmilyen akadályt sem gördít elénk. Most nem kell másokkal szembeszállni, támadni, háborúzni. Min dössze érvényt kell szerezni az iga z ságnak. Ezreket ment meg, és biztosítja számukra emberi jogaiknak a tiszteletben tartását (mint amilyen pl. a mozgás szabadság), aki nem hazudik, aki szereti családját, nemzetét. Ebben az ese t ben nincs hiteles ellenérv. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az MVSZ felfedezése csak a délvidéki (vajdasági) m a gyarság egy részét érinti, és koránt sem jelent végs ő megoldást sem a számunkra, sem a többi e l szakított területeken élő magyarok összessége számára. Szívből sajnáljuk, hogy a külhonba szak í tott magyarság többsége még ezzel a kis eséllyel sem számolhat. Mégis meggyőződéssel hisszük, hogy minden lépés előrev ihet mindanynyiunkat a megmaradásunkért folyatatott ádáz küzdelemben. A közleményt Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke írta alá. vissza Egeresit pristinai kerekasztaltárgyalásra hívták meg Egeresi Sándor, a vajdasági parlament magyar alelnöke elfogadta a meghívást a Pristinában rend e zendő kerekasztaltárgyalásra, amelyen a délkeleteurópai parlamentek együttműködéséről lesz szó; Belgrádban egyelőre nem reagáltak a politikus döntésére, írja az MTI.
