Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
18 - 1931. é vi június hó 1. napja, és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak. Az 1921. június 26i kezdő időpont oka az volt, hogy a trianoni békeszerződés ekkor lépett hatályba. Összességében elmondható , hogy a fenti három követelménynek az elcsatolt területeken az elcsatolástól a visszacsatolásig helyben maradó, volt magyar állampolgárságú, a magyar nemzeti közösséghez tartozó személyek teljes mértékben megfeleltek, tehát ők és leszármazottaik 1941. ápr ilis 11i hatállyal visszakapták magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokat ebben az időszakban a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. törvénycikk tartalmazta. Ennek 3. §a szerint leszá rmazás által megszerzik a magyar állampolgárságot a magyar állampolgár törvényes gyermekei és magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei mindkét esetben akkor is, ha a születés helye a külföldön van. Ez azt jelentette, hogy a visszatért délvidéki területe ken magyar állampolgárrá vált magyarok leszármazottai is értelemszerűen magyar állampolgárságot szereztek a születéssel. A második világháború elvesztése miatt a visszacsatolt területek elvesztek. A Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján a szövetségese k és Magyarország között létrejött fegyverszüneti egyezmény (becikkelyezte: 1945. évi V. törvény, hatályba lépett: 1945. évi január hó 20. napján) szerint Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya elfogadta a Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltét eleit. A fegyverszüneti egyezmény 2. pontjában Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlová kia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabály t, amely a csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik. A fegyverszüneti egyezmény 19. pontja szerint a bécsi döntőbíróság 1938. november 2án kelt határozatai és az 1940. augusztus 30i Bécsi Döntés érvénytelennek nyi lváníttatnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26án kelt, 526/1945. M.E. számú rendeletében (hatályos: 1945. március 17től) a Moszkvában 1945. január 20án létrejött fegyverszüneti egyezmény 2. pontjának végrehajtásaként az ország területi vál tozásaira vonatkozó, revíziós törvényeket hatályon kívül helyezte. Ezzel a rendelettel azonban több olyan probléma van, amely miatt az nem eredményezhette a revíziós törvények alapján visszaszerzett magyar állampolgárság elvesztését: - 1. Az Ideiglenes Ne mzeti Kormány 1945. február 26án valódi közjogi legitimációval nem rendelkező szervnek minősült, ezért közjogi hatállyal bíró jogi aktust nem hozhatott. Az ország megszállásával párhuzamosan, az egyes elfoglalt településeken a helyi ügyek intézésére többn yire nemzeti bizottságok jöttek létre. Összetételükre jellemző volt, hogy azokat a Magyar Frontban, illetve a „felszabadult” területeken először Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült szervezetek alkották. ÉszakMagyarország, az Alföld, DélDunántúl nagy részének megszállása után, 1944. december 14én – a szövetséges nagyhatalmak hozzájárulásával és a Függetlenségi Frontban tömörült pártok megegyezése alapján – megtartotta alakuló ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizo ttsága. A bizottság felhívással fordult a felszabadult területek lakosságához az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztására. December 15e és 20a között – a nemzeti bizottságok részvételével – bonyolították le ezeket a „választásokat”, általába n népgyűléseken, közvetlenül és nyílt szavazással. Ez a nemzetgyűlés „választotta” meg az ideiglenes nemzeti kormányt, amely a fegyverszüneti egyezményt aláírta és a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező rendeletet hozott.
