Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
15 Spanyolországban majdnem 700 ezer illegális bevándorló nyújtott be kérvényt helyzetének legalizálására a szocialista kormány amnesztiaajánlatával élve. Jesús Caldera munkaügyi miniszter sajtóértekezletén nagy sikernek minősítette az eredményt, s úgy vélekedett, hogy a feketén foglalkoztatott bevándorlók 8090 százalékának helyzetét sikerül rendezni. A Zapaterokabinet február 7én hirdette meg az amnesz tiát, s a munkáltatók a hétvégéig jelenthették be illegálisan dolgozó alkalmazottaikat. Caldera becslése szerint a mintegy 800 ezer illegális bevándorló közül mintegy 100150 ezer külföldi helyzete marad rendezetlen. A madridi kormány tartózkodási engedély t és munkavállalási lehetőséget ígért az amnesztia keretében. Azok jelentkezhettek, akik bizonyítani tudták, hogy legalább hat hónapja Spanyolországban tartózkodnak és volt érvényes munkaszerződésük, azaz munkaadójuk vállalta, hogy fizeti utánuk a tbjárul ékot. A spanyol munkaügyi tárca becslései szerint mintegy másfélmilliárd euróval növekedhet a társadalombiztosítási hozzájárulás a feketemunkások helyzetének legalizálása révén. A hatóságok az amnesztiára jogosult kérelmezők családtagjainak - további 400 e zer embernek - a helyzetét is készek rendezni. A bevándorlók mintegy 50 százaléka három országból - Ecuadorból, Marokkóból és Romániából - érkezett, a jelentkezők mintegy 40 százaléka nő. A benyújtott kérelmek 88 százalékát már elfogadták, 9 százalékánál m ég várják a munkaszerződést, eddig a jelentkezések kevesebb mint három százalékát kellett elutasítani. Ez volt 1990 óta a hetedik amnesztiaajánlat, öt alkalommal a néppárti Aznarkormány hirdetett meg hasonló lehetőséget. Most első alkalommal kötötték ugy anakkor munkaszerződéshez az illegális bevándorlók státuszának törvényesítését. Spanyolország fogadta be az elmúlt években a legtöbb bevándorlót, 2000 óta megnégyszereződött a számuk, s jelenleg a 44 milliós lakosság 8,4 százalékát teszik ki. Az amnesztia bírálói attól tartanak, hogy a rendezés nyomán más európai országokból is áttelepülnek a bevándorlók. vissza Nyilatkozattétel állampolgárságért Népszava 2005. május 10. A kedvezményes honosítás helyett egy egyoldalú nyi latkozattétel tenné lehetővé az állampolgárság megszerzését a határon túli magyaroknak - áll abban a módosító indítványban, amelyet Körömi Attila független képviselő Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökével közösen ismertetett. A ké pviselő azt is közölte, hogy indítványát hétfőn benyújtotta az Országgyűléshez, s reményét fejezte ki, hogy a két ellenzéki párt támogatja majd. Az MVSZ elnöke közölte, hogy az indítványt a szervezet küldöttgyűlése április 22i ülésén szintén támogatta. Az oknak a pártoknak, amelyek a december 5ei kettős népszavazás kapcsán az igenre voksoltak, most a módosító indítvány mellé kell állni - hangoztatta Patrubány Miklós. vissza „Wass Albert”bekezdés" MVSZ Sajtószolgálat 2005. május 9. A külhoni magyarok magyar állampolgársága nem a Kormány, nem az Országgyűlés, nem a pártok, nem a képviselők tulajdona. Történelmünk alapján arról mi nem rendelkezhetünk, hiszen az a külhoni magyarok lelkében lakozik, rejtőzködik. Kimondani mégi s nekünk kell, mert a külhoni magyarok lelkében az igazság által hiába él saját állampolgárságuk, amíg néma marad az Országgyűlés, addig nincs magyar nemzet…" Ezekkel a gondolatokkal terjesztette az Országgyűlés elé az állampolgársági törvény módosítására vonatkozó indítványát Körömi Attila független képviselő, aki egy „Wass Albert”bekezdést is javasolt. Az indítványt és annak indoklását alább közöljük. Módosító javaslat Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabá ly 94. és 102. §ának megfelelően „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” szóló T/15818. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem elő:
