Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
7 ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az elkövetkező időszak "magyarmagyar" megbeszélésein egyre inkább hangsúlyt kapjon a regionális együttműködés, a közös tervek kidolgozásának kér dése. vissza Napirend előtti magyar felszólalások az Eu rópai Parlamentben kisebbségekért Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel/Strasbourg, 2005. május 9., hétfő (MTI) - Több száz lettországi magyar minde ddig nem kapott lett állampolgárságot, és nehezen utazhat szülőföldjére is - hívta fel a figyelmet hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában a magyar Hegyi Gyula (MSZP). Beszédében a képviselő sürge tte az állampolgárság megadását. Az MTInek korábban nyilatkozva elmondta azt is, hogy felvette a kapcsolatot a lettországi magyarok társaságának a vezetőivel, akik elmondták, hogy a volt szovjet állampolgárokhoz hasonlóan a - részben szintén egykori szovj et területről származó - magyaroknak is rendkívül nehéz állampolgárságot szerezniük. A magyaroknak ugyanis a honosításhoz "olyan vizsgát kell letenniük, amelyen a lettek többsége is elbukna". Az oroszok állampolgárságának késleltetését a lettek Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet vezető bűneivel indokolják. A lettországi magyarok egészen bizonyosan ártatlanok a lettek és oroszok közötti történelmi konfliktusban - vélte Hegyi Gyula. A hosszú idegen elnyomásra hivatkozó letteknek mindenki másn ál jobban meg kellene érteniük az ottani magyar kisebbség problémáit - tette hozzá. Arról is beszélt: a magyarlett kapcsolatokat nehezíti, hogy Lettországban nem működik magyar követség. Ezzel együtt Hegyi Gyula úgy gondolja, hogy az Európai Parlamen tben elkezdett offenzívával párhuzamosan a magyar diplomáciának is szót kell emelnie a lettországi magyarok ügyében. Másik magyar felszólalásban Tabajdi Csaba (MSZP) katalán képviselőtársai nyelvi jogainak érdekében szólt a nemzeti kisebbségügyi pártk özi csoport elnökeként, kérve Josep Borrell parlamenti elnököt, hogy biztosítson lehetőséget a katalán EPtagoknak anyanyelvük használatára a plenáris ülésen. Leszögezte: a tizenegy érintett képviselő legitim igénye, hogy katalánul is felszólalhassanak. Ez a kérés összhangban van a spanyol alkotmánnyal és Spanyolország korábbi kérésével is az Európai Tanácsban - fűzte hozzá. Beszédében Tabajdi azt is hangsúlyozta, hogy kérésük teljesítése nem jelentene többletköltséget az Európai Parlamentnek. Kérte eg yúttal a parlament - véletlenül szintén spanyol - elnökét, hogy terjessze a pártközi csoport e tárgyú folyamodványát az EP vezető szervének számító Elnökök Konferenciája elé, amely a kérdésben döntést hozhat. Olajos Péter (MDF) a fürdővizek minőségéne k kezeléséről szóló javaslat vitájában szólalt fel, és annak elvetése mellett foglalt állást. Szavai szerint erre annak elkerülése érdekében lenne szükség, hogy "pusztán jóakaratból egy olyan, a környezeti kondíciókat figyelmen kívül hagyó jogszabályt hozz unk, amely ellehetetleníti több régió idegenforgalmát". A néppárti képviselő elmondta: a holland Jules Maaten jelentésében szereplő megállapítások közül egyetért azzal, hogy kiváló vízminőséget célozzanak meg a fürdésre használt európai vizek esetében . De nem fogadható el az, hogy a jelentés újból össze kívánja vonni a tengerparti és a szárazföldi vizekre vonatkozó minőségi előírásokat. Aggályosnak tartja a vízminőség romlásakor alkalmazandó vészhelyzeti terveket is. Leszögezte: "ha a mutatók az egészs égre veszélyes határértékek fölé mennek, akkor egyszerűen meg kell tiltani a fürdést. Ez eddig is így ment, semmi sem indokolja a változtatást." Ugyanezzel a témával kapcsolatban szót kérve Hegyi Gyula a szocialisták részéről szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Balatonra ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, mint a gyorsabban tisztuló tengervízre. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy éppen az ilyesfajta túlszabályozás miatt fordulnak szembe az emberek az Európai Unió gondolatával. A fürdőv izek szabályozásának alapvetően nemzeti hatáskörben kell maradnia, hiszen az egyes országok földrajzi adottságai teljesen különbözőek - hangoztatta Hegyi Gyula. vissza Lemondott Csapó József A Székely Nemzeti Tanács elnöke m egelégelte a bírálatokat Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. május 10.
