Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
6 Belgrád, 2005. május 9., hétfő (MTI) - Egeresi Sándor, a vajdasági parlame nt magyar alelnöke elfogadta a meghívást a Pristinában rendezendő kerekasztaltárgyalásra, amelyen a délkeleteurópai parlamentek együttműködéséről lesz szó; Belgrádban egyelőre nem reagáltak a politikus döntésére. Egeresi közölte az MTIvel, hogy hétf őn találkozott Újvidéken Peter Vanhoutteel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékesével, aki meghívta őt a júniusban rendezendő pristinai fórumra. Az EBESZ, a koszovói parlament és a koszovói ENSZmisszió által rendezendő f órumra meghívást kaptak valamennyi térségbeli ország parlamenti vezetői, beleértve a szerbiai képviselőház elöljáróit is. A kerekasztaltárgyalás illeszkedik a koszovói rendezési tervben megfogalmazott célkitűzésekbe. Az EBESZ szándéka szerint a fórum révé n lehetővé válik a térségben a parlamenti szintű párbeszéd és tapasztalatcsere, ami a képviselőházak hatékonyabb működését szolgálná. Egeresi Sándor elfogadta a meghívást, s nem zárja ki, hogy Belgrádban egyeseknek ez nem fog tetszeni. A Vajdasági Magy ar Szövetség politikusa nem kíván "sem hős, sem áldozat" lenni, de - mint mondja - nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy "európai gondolkodású, vajdasági és magyar politikusként" elmenjen a találkozóra, főleg akkor, ha azt az EBESZ szervezi. "Nem azér t megyek Pristinába, hogy kioktassam a fórum résztvevőit. Beszámolok azokról az eredményekről, amelyeket eddig elért a vajdasági parlament, legfőbbképpen arról, hogy a többnyelvűség miért fontos egy soknemzetiségű tartomány parlamentjének munkájában" - mon dta Egeresi. Nincs egyelőre hír arról, hogy a szerbiai parlamenti vezetők közül elfogadta volna valaki az EBESZ meghívását, mindenesetre az elmúlt hat évben - amióta Koszovó ENSZprotektorátus - magas rangú szerbiai, illetve vajdasági politikus nem jár t hasonló fórumokon Pristinában. vissza A "magyarmagyar" párbeszéd, a konkrét közös tervek és az északerdélyi autópálya ügye szerepelt Kuncze és Markó megbeszélésein Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukares t, 2005. május 9., hétfő (MTI) - Az elkövetkező időszak "magyarmagyar" megbeszélésein egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a regionális együttműködésre, illetve a közös tervek kidolgozására - fejtette ki egyebek között Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki pártdelegáció élén hétfőn este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti elnöki hivatalában tett látogatást. A küldöttség tagja Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabaddemokrata elnöke, a Liberális Internacionálé alelnöke is. Markó Béla röviden tájékoztatta a magyarországi vendégeket az aktuális politikai helyzetről, hangsúlyozva: az RMDSZ súlyának megfelelően van jelen a román kormányban négy minisztere, kilenc államtitkára és számos kormányzati intézményt vezető tisztségv iselője révén. Mint mondta, előrelépésnek, sőt áttörésnek számít, hogy az RMDSZ által javasolt személyek olyan, mindeddig "tabunak" számító intézményekben, minisztériumokban viselnek tisztségeket, mint például a külügyminisztérium, a távközlési és a pénzüg yminisztérium. Markó ugyanakkor emlékeztette vendégeit, hogy a Szövetség által javasolt államtitkárok jelentős hányada az EUintegrációval foglakozó területekért felel. Az északerdélyi autópályával kapcsolatban az RMDSZ elnöke kifejtette: az autópály a megépítése rendkívül fontos, Erdély gazdasági, sőt stratégiai helyzetét több évtizedre meghatározná, összekötő kapcsot jelentene Románia és Magyarország, illetve az Európai Unió között. Markó szerint nagy segítség lenne, ha a magyar fél kiépítené az autó pálya magyarországi szakaszát Debrecenig, mert az összekapcsolódhatna az északerdélyi autópályával. A sztráda kiépítése a Székelyföldet is érintené, ez pedig a régió infrastrukturális, gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A Szülő föld Alap programról szólva a szövetségi elnök kifejtette, hogy konkrét tervekre van szükség. Ezek között említette a dévai szórványkollégium mielőbbi befejezésének fontosságát, rámutatva: jó lenne, ha már szeptemberben sor kerülhetne ennek felavatására. Az őszre tervezett közös románmagyar kormányülésekről értekezve Kuncze Gábor kifejtette: ezek során tárgyalni lehetne az északerdélyi autópálya megépítésének ügyéről is a más, közös infrastrukturális beruházásokat érintő tervek mellett, mint amilyen a határmenti együttműködések kérdése. A tárgyalásokat követő rövid sajtótájékoztató keretében Kuncze Gábor elmondta: a magyarság szempontjából Románia európai uniós csatlakozása számos, a történelem során felgyülemlett problémát, sérelmet megoldana, h iszen az EU struktúráiban megszűnne a határ magyar és magyar között. Kuncze
