Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-07
14 Végezetül pedig kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, ame lyet 1989et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidók irányában már kinyilvánított. A történelmi igazságtétel teljessége azonban feltételezi a károsultak anyagi kárpótlását is. Mivel az eltelt hatvan év az igazságos egyén i kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Száraz József, a Csemadok elnöke Fehér Csaba, a Szüll ő Géza Polgári Társulás elnöke Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke Komárom, 2005. 4. 5. vissza A szlovákiai magyar közösség egyszeri any agi kárpótlását kérik - A jogfosztás évfordulója Új Szó – Pozsony 2005. április 6. A dokumentum elítéli a beneši dekrétumokat, kétségbe vonva azok és a kormányprogram erkölcsi legitimitását. Az aláírók kötelezettséget vállaltak, hogy évente megemlékeznek a felvidéki magyars ág számára szomorú évfordulóról, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az 1945 és 1948 közötti időszak megfelelő teret kapjon az oktatásban. A nyilatkozat kárpótlási igényt is megfogalmaz: „Kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, amelyet 1989et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidók irányába már kinyilvánított.” Ezen felül a szlovákiai magyarság szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásának igényét is megfogalmazza. A nyilatkozatot Bugár Béla, az MKP elnö ke, Száraz József, a Csemadok elnöke, Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke látta el kézjegyével. Az aláí rást szakmai és kulturális program előzte meg. A rendezvény nyitánya a Hontalanul a hazában című történészkonferencia volt, melyen Vadkerti Katalin, Szarka László és Štefan Šutaj adott elő az 1945 és 1948 közötti időszakról. Ezt követően a nagy számban meg jelent résztvevők irodalmi összeállítást hallhattak Fábry Zoltán naplójából, majd alkalmuk nyílt megtekinteni a Magyar kálvária című dokumentumfilmet, melyben az egykori deportáltak vallottak arról, hogyan élték meg ezt a nem könnyű periódust. A filmmel az onos címmel könyvet is megjelentettek. A DVDmellékletet is tartalmazó kiadvány egyegy példányát Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója átadta a jelenlevő oktatási intézmények képviselőinek, és ígéretet tett, hogy az év folyamán valamennyi szlovákiai magyar iskolába eljuttatják a kötetet. A rendezvény a kitelepítettek emlékművének megkoszorúzásával zárult. A dokumentum teljes szövege a 7. oldalon olvasható. (koc) Fokozatos lépésekkel áttörni Bastrnák Tibor parlamenti képviselő (M KP), Komárom városának polgármestere szerint a beneši dekrétumok miatt a magyarok és a szlovákok között húzódó falat fokozatosan ugyan, de le lehet bontani. Az MKPnak napirenden kell tartania a témát, és mindent megtenni azért, hogy a szlovák közvélemény is elfogadja a történelmi igazságokat és tényeket, mondta lapunknak a képviselő. A magyar politikus szerint akkor lehet majd indulatok nélkül beszélni a dekrétumokról, ha mindenki tisztában lesz a történelmi tényekkel. vissza Az eljárással összefüggő tervezeteket tegnap tárgyalta a budapesti kabinet - Magyarországi honosítás: januártól egyszerűsödhet Új Szó – Pozsony 2005. április 6. A jövő év elejétől egyszerűsödhet a honosítási eljárás: az ezzel összefüggő törvényterveze tekkel tegnap foglalkozott a magyar kabinet – közölte az Új Szóval Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó kormánymegbízott Módosítják az állampolgársági és az idegenrendészeti törvényt, hogy azon határon túli magyarok számára, akik Magyarországon szeretnének élni és magyar állampolgárrá akarnak válni, megkönynyítsék ezt a folyamatot. Jelenleg ha egy határon túli magyar letelepedés szándékával költözik Magyarországra, a