Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-21
16 mondta, a hivatalos Belgrádnak az albánokat egyenrangú partnerként ke ll kezelnie, konstruktív hozzáállást kell kialakítania, és fel kell hagynia azzal, hogy Tiranában partnert keressen Kosovo felosztásához. Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmus Központjának igazgatója elmondta, hogy a belföldi nyilvánosság előtt leplezik azt, hogy a nemzetközi közösségben, túlsúlyban van az álláspont, amely szerint Kosovónak függetlennek kell lennie. A hazai politikában senki nem képes ezt nyilvánosan kimondani, a hazai politikusok úgy viselkednek, mint a durcás gyerekek. Állandóan arról beszélnek, mi az, amit nem akarunk, de arról nem, hogy tulajdonképpen mit akarunk - mondta Popov. Úgy értékelte, hogy politikusaink abb an az illúzióban ringatják magukat, hogy Kosovo elvesztéséért kárpótlásul Szerbiához csatolják a boszniai Szerb Köztársaságot. vissza Új Kézfogás csángó üzletemberekkel [ 20050421 - 00:43:00 ] Kizárólag a Csángóföldr e vonatkozó támogatási programról döntött nemrégiben az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Németh Attila igazgató egy Kolozsváron megrendezett üzleti konferencián jelentette be a moldvai és gyimesi magyar vállalkozók felkarolását célzó projekt beindítá sát, amelyről a Krónikának adott interjúban árul el részleteket. – Immár lassan tíz éve működik a magyar kormány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány, amely felvállalta a környező országokban élő magyarság egzisztenciateremtésének és szülőföldön v aló boldogulásának támogatását. Az elmúlt évben nagymértékben csökkent a támogatásokra szánt pénzalap. Mennyiben befolyásolta ez a közalapítvány tevékenységét? – Az Új Kézfogás Közalapítvány pénzeszközei – figyelembe véve a magyarországi költségvetési he lyzetet – valóban határt szabnak a támogatások nagyságrendjének és a támogatottak számának. Ennek ellenére elmondhatom, az utóbbi másfél évben intenzíven emelkedett a támogatottak száma: a kiutalt közel egymilliárd forint mintegy 15 ezer új munkahely létre hozását, illetve megtartását generálta az egész Kárpátmedencében. – Közel egy éve már Magyarország is uniós tagállam. Kellette ennek tükrében módosítani a támogatási rendszert? – Az Európai Unióhoz való csatlakozással párhuzamosan az öszszes támogatá si formát át kellett vizsgálnunk, és EUkonformmá kellett tennünk, mivel a támogatásoknak egy összeghatár alatt kell lenniük. Arra is megvannak a szabályok, hányszor kaphatnak és milyen időközönként támogatást a cégek. A brüsszeli illetékesek elfogadták a rendszerünket, így az összes támogatási formánk immár EUkompatibilis. Végig kellett gondolnunk, hogyan súlypontozzuk át, hogyan rangsoroljuk támogatási formáinkat, mert a csatlakozással jó néhány iránt csökkent az érdeklődés Szlovákiában és Szlovéniában. Másodsorban olyan támogatási formákra kell koncentrálnunk, amelyek a csatlakozás küszöbén álló vagy a csatlakozni vágyó országok magyar lakosságát segítenék. – Milyen támogatási formákat számoltak fel Szlovákiában és Szlovéniában? – Nagyon népszerű tám ogatási formánk volt a kamattámogatás, amelyet Erdélyben is nagyon sokan vesznek igénybe. Ezt a közelmúltban le kellett zárnunk Szlovákiában és Szlovéniában, mivel – örömmel tapasztaltuk most már Erdélyben és a Vajdaságban is – a bankrendszer fejlődésével párhuzamosan egyre tágabb lehetőségek vannak hitelfelvételre. Erdélyben is egy devizaalapú, középlejáratú hitelt már 1011 százalékkal fel lehet venni. Ehhez mi 56 százalékos támogatással járulhatunk hozzá, gyakorlatilag a vállalkozónak csak 56 százaléko t kell kifizetnie. Szlovákiában a kamatok már 56 százalékot tesznek ki, így a támogatottaknak gyakorlatilag egyáltalán nem kellene kamatot fizetniük. Ezáltal kedvezőtlen helyzetbe hozzuk azokat az erdélyi és vajdasági vállalkozókat, akik jobban rá vannak szorulva a támogatásra.
