Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-13
15 A romániai régiókat pedig a képviselő szerint a történelminyelvi hagyományoknak megfelelően kell kialakítani. Dobolyi Alexandra Románia kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a mostani bővítés lesz a megoldás az országban élő magyarság számára, s hogy 2007től egy határok nélküli közös Európában élhetünk. Gál Kinga felszólalásában arról szólt, hogy a szerdai szavazáskor igent mond majd, de azzal, hogy az Európai Parlamentnek lehetőséget kell kapnia a vállalá sok teljesítésének nyomon követésére. Hangsúlyozta: Románia nagy változáson ment át az elmúlt tizenöt évben, ugyanakkor a sikereken kívül megoldatlan kérdések is terhelik az átmenetet. A problémák között felsorolta a Magyarország számára különösen fontos k örnyezetvédelmi kérdéseket, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának ügyét, a magyar nyelvű felsőoktatás, az állami magyar egyetem kérdését, a csángók kulturális jogait, a magyarság (és Székelyföld) autonómia törekvéseit, a nemzetközi intézmény ek által is kritizált választási törvénykezés kisebbségi szervezeteket diszkrimináló előírásait. Mint hangsúlyozta: a nyugateurópai példák azt mutatják, hogy létezik európai gyakorlat ezen kérdések megoldására. Végül leszögezte: történelmi ez a pillanat R ománia polgárainak, az erdélyi magyarságnak, s ő hiszi, hogy a másfél milliós őshonos magyar kisebbséget a csatlakozás erősítheti jövőképének alakításában, illetve esély lehet az önigazgatás, az autonómia és a saját lábon való megállás elérésére. A Brü sszelbe eljutott információk szerint az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn - aki külön is figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy 2007re tervezett belépésük egy év késést szenvedhet, ha nem teljesítik a vállalt követelményeket - vitát záró b eszédében szintén kitért a magyar kisebbség kérdésére. Szerinte figyelembe kell venni ezen a területen a kedvező folyamatokat is. Utalt arra, hogy az RMDSZ tagja a román kormánynak, az új bukaresti miniszterelnök első külföldi útja pedig Budapestre vezetet t. Rehn szerint a romániai magyarok számos területen szabadon használhatják anyanyelvüket, így például több mint ezer önkormányzat kétnyelvű. A biztos külön pozitív példaként említette a Sapientia magyar magánegyetemet. Ugyanakkor hozzátette, hogy az unió figyelemmel kíséri a csángó kisebbség jogait Romániában. KDL/KTL MTI 2005. április 12., kedd 19:46 vissza SzerbiaMontenegró megkapta a megvalósíthatósági tanulmányt - Magyarország támogatja az integrációt Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. április 12., kedd (MTI) - Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter jelenlétében Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszter kedden bejelentette, hogy az Európai Unió áldását adta a stabilitási tárgya lások megkezdéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmányra SzerbiaMontenegró számára. Somogyi Ferenc Belgrádban tárgyalt Svetozar Maroviccsal, SzerbiaMontenegró államfőjével, Vuk Draskovic külügyminiszterrel és Vojislav Kostunica szerbiai miniszter elnökkel. A tervezettnél fél órával tovább elhúzódó külügyminiszteri találkozó után Draskovic bejelentette, hogy Brüsszel áldását adta a megvalósíthatósági tanulmányra. "Beléptünk egy többemeletes európai épület földszintjére, s az a végső cél, ho gy felérjünk a legfelső emeletre, amely a teljes jogú EUtagságot jelenti. Tőlünk függ az, hogy komótosan lépegetünk felfelé a lépcsőn, vagy használjuk a liftet is" - mondta képletesen Draskovic, aki szerint SzerbiaMontenegró bírja Magyarország teljes tám ogatását az integráció folyamatában való gyors haladáshoz. Somogyi biztosította Vuk Draskovicot: Magyarország támogatja SzerbiaMontenegrót abban, hogy - mint mondta - "a liftet is használja", de örömmel vállalná a karbantartó szerepét is. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: az EUintegráció nagyban függ a csatlakozó ország teljesítményétől. Somogyi tájékoztatta Draskovicot arról az elképzelésről, hogy Magyarország Ausztriával együttműködve közös képviseleti irodát nyitna Podgoricában, a két ország belgrádi nagykövetségének részeként. Ezt a szerb külügyminiszter megértéssel és egyetértéssel fogadta. Draskovic tájékoztatta magyar kollégáját a Koszovóval kapcsolatos belgrádi álláspontról, miszerint a tartománynak többet kell kapnia a utonómiánál, de kevesebbet a függetlenségnél.
