Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-13
5 piaci helyzetét, befektetői aktivitásának feltételeit j avíthatják. A majdani szerződés olyan területekkel foglalkozik, mint a működőtőkeexport befogadásának környezete, a kis- és középvállalatok pozicionálása egymás piacán, közlekedési és energetikai együttműködés. A kereskedelmi forgalom Szerbia és Montene gróval évről évre dinamikusan bővül (exportunk az első tizenegy hónapban 354, importunk 77 millió euró volt), s nem érződött meg rajta, hogy az uniós csatlakozásunk miatt fel kellett mondani a szabad kereskedelmi megállapodást. Folyamatosan nő az oda áraml ó magyar FDI értéke is. Főként Montenegróban vannak látványosabb eredmények: a Matáv Rt. nyerte el a Montenegro Telekomra kiírt privatizációs tendert (114 millió euró fejében 51,7 százalékos tulajdonrészt szerzett ); a Hunguest Rt. egy montenegrói szállodá hoz (hétmillió euró) jutott; s a Ganz egy kikötő rekonstrukcióját hajtaná végre több tíz millió euró befektetéssel. Emellett a kötött segélyhitelezés keretében öt iskolát létesítenének magyar részvétellel Montenegróban. Vannak „kudarcok” is, ilyen volt a M ol Rt., illetve az OTP Rt. sikertelen pályázása a szerbiai Beopetrol, illetve a Jubanka tenderén (egyenként 100100 millió eurós invesztíció lett volna). Ám a Mol jelezte, részt venne a nemzeti olajipari társaság (NIS) privatizációjában, az OTP pedig – saj tóhírek szerint – Nis városában aktivizálódik. Szakértők szerint a szerbiai viszonyok nem a legmegfelelőbbek a tőkeexportra – ez részint a bizonytalan jogi környezetre, részint pedig a külföldi befektetőkkel szemben nemegyszer tapasztalt bizalmatlanságra vezethető vissza. Van például olyan akvizíció, a mely perek sokaságát vonta maga után. vissza Bulgária, Románia: az igazság órája - Strasbourgban ma szavaznak Szófia és Bukarest 2007ben esedékes csatlakozásáról Népszabadság • Szőcs László • 2005. április 13. Á prilis 25én, Luxemburgban írhatják alá Bulgária és Románia EUcsatlakozási szerződését, ha ma - mint az várható - az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülése elfogadja a bolgár csatlakozási menetrendet felvázoló Van Orden, illetve a románt rögzítő Moscov icijelentést. A jóváhagyás aligha kétséges: a két menetrend az EP külügyi bizottságában korábban elsöprő többséget kapott. A két csatlakozó országot Brüsszel már most "szigorú megfigyelés" (monitoring) alatt tartja, s tagságukig követi, hogyan teljesí tik még hátralévő feladataikat. Az általános várakozás szerint mindketten 2007 első napján léphetnek az unióba - de az Európai Bizottság (EB) javaslata alapján a tagállamok Szófia esetében egyhangú döntéssel, míg Bukarest esetében egyes területeken akár mi nősített többséggel, s legfeljebb egy évvel késleltethetik a tagságot. Az EP beleszólást kér a döntésbe. Olli Rehn bővítési EUbiztos Strasbourgban az igazságügyi reformot, valamint a korrupció és a szervezett elleni bűnözést nevezte meg Szófia fő "házi feladataiként". Az EB hasonló gondokat lát Bukarest esetében is. A keddi vitában Tabajdi Csaba (MSZP) azt mondta: "Magyarország számára Románia felvétele nemzeti érdek. A magyarromán viszony konfliktusai végleges rendezésének igazi, bár nem automatikus kerete lehet az EU. A másfél milliós romániai magyar nemzeti közösség számára létérdek a mielőbbi uniós tagság, s körükben az EU támogatottsága 90 százalék fölött van." A szocialista politikus a megoldandó feladatok közül kiemelte a valódi önkormányzatiság megteremtését Romániában. Ennek rögzítését egyébként Gál Kinga (Fidesz) módosító indítványának részeként fogadta el az EP külügyi bizottsága. Magyar EPképviselők korábban is a monitoringeljárás szempontjainak gazdagítására törekedtek. Hegyi Gyula (MSZP) és Olajos Péter (MDF) a verespataki bányaberuházás veszélyeire, Mohácsi Viktória (SZDSZ) a romák társadalmi integrációjára, míg Gurmai Zita (MSZP) a női esélyegyenlőségre hívta fel a figyelmet. vissza Zöld az első EUs lám pa Belgrádnak Népszabadság • Sz. L. L. • 2005. április 13.
