Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-12
8 Ennek következménye, hogy Szlovákiába n máig hatályosak az 1945ben másodszor újraszerveződő csehszlovák államalakulat új kormányának programját alkotó kassai kormányprogram, és az abból eredő Benesdekrétumok egyes rendelkezései: azok a jogszabályok, amelyek megteremtették a felvidéki magyaro k meghurcoltatásának "törvényes" feltételeit. A vagyonuktól és az állampolgárságuktól megfosztott, a kollektív háborús bűnösség vádjával megpecsételt, és az úgynevezett lakosságcsere keretében a szülőföldjéről elűzött, vagy csehországi kényszermunkára elhurcolt magyarok traumájának megítélése a szlovák közvélemény előtt jószerével ismeretlen - mutatott rá "első fecskeként" a múlt héten egy révkomáromi történészfórumon Stefan Sutaj szlovák történész, aki szerint a szlovák többség szemlélete a jövőben b ízvást változni fog, de csak akkor, ha a történészek a szlovák társadalom előtt is feltárják a múlt hiteles képét, a magyarok jogfosztásának elhallgatott történetét. Bugárt a múlt héten elhangzott felvetéseiért a szlovák politikai ellenzék részéről azo nnal bírálatok érték. Robert Fico, a SMER (Irány) elnöke azt javasolta: mérlegelje távozásának lehetőségét a törvényhozás alelnöki székéből, mert amit a kassai kormányprogramról és a Benesdekrétumokról mondott, az ellenkezik a hivatalos szlovák külpolitik ával. Hasonló véleményt nyilvánított a másik ellenzéki erő, a Vladimír Meciar vezette NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS), nem is szólva a magyarellenes szóhasználatában sosem válogató zsolnai (Zilina) polgármester, a parlamenten kívüli Sz lovák Nemzeti Párt (SNS) elnökéről Ján Slotáról, aki azt mondta, hogy a magyarok sérelmeit nem lehet összehasonlítani a különféle magyar kormányok szlovákirtó és asszimilációs kegyetlenkedéseivel, ezért jobb lenne, ha Bugár inkább naponta izzó parázzsal te li hamut szórna a fejére. A múlt héten a szlovák külügyminisztérium is nyilatkozatban közölte: ellentétben a magyar külügyi államtitkár, Bársony András véleményével, a maga részéről lezártnak tekinti a Benesdekrétumokat. Bugár Béla az elhangzottak ra reagálva és a rossz lelkiismeretről szólva kijelentette: a probléma aligha oldható fel a szlovák megközelítések szerint úgy, hogy "mi azt lezártuk, ti szlovákiai magyarok pedig szokjatok hozzá." - Ez így nem megy. Vagy közös akarattal megnyitjuk, vagy f olyamatosan nyitott marad a kérdés - így Bugár, aki a szlovák politikusok lelkiismeretére bízta, hogy felkorbácsoljáke újra az indulatokat, vagy vállalkoznak a múlt hiteles feltárására. vissza A romániai kisebbségi törvény tervezet az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek pa rlamenti csoportja közötti párbeszéd eredménye Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. április 11., hétfő (MTI) - A romániai kisebbségi törvénytervezet annak a tizenöt éves folyamatos párbeszédnek, egyeztetésnek köszönhető, amely a tervezetet kidolgozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a romániai nemzeti kisebbsé gek parlamenti csoportja között zajlott - fejtette ki hétfőn Bukarestben Varujan Pambuccian, a parlamenti csoport vezetője. Pambuccian a román parlament épületében tartott e témában közös sajtóértekezletet Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettesse l, az RMDSZ elnökével, valamint Márton Árpáddal, az RMDSZ parlamenti frakciójának elnökével. Pambuccian kifejtette: az általa képviselt parlamenti csoport és az RMDSZ folyamatos párbeszédet folyatott a törvénytervezet kidolgozásának időszakában, így - mint fogalmazott - tulajdonképpen közös munka eredménye a jogszabálytervezet. Pambuccian rendkívül fontosnak nevezte, hogy kerettörvény rögzítse végre a kisebbségek státusát, meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát. "Mi tulajdonképpen e kérdésről nyilatkozva azt hangsúlyozzuk, hogy a nemzeti kisebbségek a román nemzet alkotó elemei" - jelentette ki a képviselő, fontosnak tartva azt is, hogy a törvénytervezetben felsorolják, azaz nevesítik a romániai kisebbségeket, meghatározzák azt az intézményes szerkezetet, amely a kisebbségek védelmét szolgálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hatásköre például kibővül a kerettörvény értelmében. A honatya szerint a jogszabály fontos eleme , hogy megteremti a kulturális autonómia létrehozásának feltételeit. Úgy vélte: ez alapvetően annak a decentralizációs folyamatnak az eredménye, amely most folyik Romániában. Markó Béla emlékeztette a sajtó képviselőit arra, hogy a kulturális autonómi a meghatározása a közös kormányprogram részét képezi, ugyanakkor a kisebbségi törvény létrehozása, elfogadása a kormány
