Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-11
9 Betömték az egyik kolozsvári gödröt Népszabadság • P. S. Zs. • 2005. április 11. Kétszáz tonna homokot és kétezer tonna földet használ tak fel a hét végén a kolozsvári főtér keleti oldalán tátongó gödör betöméséhez. A hivatalosan "régészeti lelőhelynek" nevezett két gödör tizenegy éve turistalátványosság, s annak idején része volt a Gheorghe Funar által irányított városvezetés rendezési t erveinek. A gödrök betömését az év elején vetette fel az addig jobbára a korrupció ellen tiltakozó Mindbomb nevű civil szervezet. Ezután egy lakossági fórum nyomán a polgármesteri hivatal is felkarolta az akciót, hogy a "kutatások befejeztével ismét megt eremtsék Kolozsvár központjának európai arculatát". A gödör betömését húsvéti ajándéknak szánták, ám a munkaterv elkészítése, illetve az óvatosság - tartottak a NagyRománia Néppárt híveinek tiltakozásától - a múlt hét közepéig késleltette a munkát. A ny itó lapátolásból csütörtök délután Emil Boc polgármester és Boros Jenő alpolgármester is kivette a részét, a jó példát a járókelők tapssal jutalmazták. De nem mindenkiből váltott ki elismerést az akció, Gheorghe Funar szenátor a Krónikának nyilatkozva haza árulóknak nevezte a kutatóárok eltüntetésén szorgoskodókat. A tiltakozás ellenére a városvezetés azt ígéri, hogy miután a még megmaradt, nyugati lelőhelynél is befejezik a kutatómunkát, őszig azt is eltüntetik, s így visszaáll a főtér régi arculata. vissza A komédia vége Népszabadság • Papp Sándor Zsigmond • 2005. április 11. Egy ideje már a gödör sem volt a régi Kolozsvárott. A történelmi múlt iránt érzéketlen járókelők pillepalackot, szalvétát és almacsutkákat dobált ak bele, a másikat, a keleti oldalon lévőt pedig felverte az irredenta fű és a sovén pitypang. Pedig valamikor egy egész korszakot jellemzett (nevezzük most így, kissé nagyképűen az elmúlt tizenegy évet), egy egész korszak hangulatát befolyásolta és teremt ette meg. Gheorghe Funar a régészeti ásatások megkezdésével a dákrómai kontinuitás elméletéhez kívánt újabb bizonyítékokat előkaparni, ám mindenki tudta, hogy akciójával inkább a főtéri Mátyásszobrot kívánja aláásni, kisebbíteni. A történelem pedig, mint tudjuk, mindig is kézhez áll, könnyen kezelhető: a nyugati gödör mélyén a kikapart kövekből példás rendszeretettel húzták fel a régi falak vélt alapjait, vagy egészen pontosan: az új falak régi alapjait. A keletinél még ez sem ment, talán nem volt elég ny ersanyag vagy fantázia, így ott a puszta enyészetet vették körül szép, kovácsoltvas kerítéssel. Ennek a korszaknak immár vége. A demokrata párti Emil Boc a kis lépések politikájával előbb a mindenhová kitűzött lobogókat kezdte ritkítani, majd eltüntette a nemzetiszínű kukákat, nekifogott a háromszínű padok lecserélésének, s most sorra került a régi városvezetés szimbólumaként tovább élő gödör is. Óvatos becslések szerint a város fejlődése visszaállítható arra a pályára, amelyről a kilencvenes évek közepén letért. Felépülhet a sokáig ellenzett Pólus Center, s visszatérnek a politikai okokból elmaradt befektetők is. Mindezek ellenére sokat köszönhetünk Funarnak. Hiszen ő süllyesztette (vagy emelte?) a nevetségesség szintjére a rendszerváltás után erőre kapot t nacionalizmust. A tragédia így szelídült komédiává. Megtanultunk nevetni az ostoba arrogancián, kinevetni az éj leple alatt emelkedő szobrokat, a történelemhamisítás megannyi gegjét. Nevettünk azon, ami úgymond az életünkre tört. Nevettünk, mert másként nem lehetett. De akit kinevetnek, már csak feleannyira veszélyes, ráadásul a karban tartott humorérzék erősíti az immunrendszert, cinkosságot és közösséget teremt. A jelenlegi nacionalizmus jóval ravaszabb, s mindent elkövet, hogy eurokonform lehessen. Egy kis kozmetika ott, egy kis púder itt. Vadim Tudor filoszemita rohamai után a párt nevet változtatott (NagyRománia Néppárt), majd megszerezte a magyarromán parlamenti baráti társaság elnöki tisztét. Úgy tűnik, immár semmi sem állhatja útját a magyarbarát ságnak, a konstruktív kapcsolatteremtésnek. A gödröknek tehát még lesz, lehet egykét szava. A hét végén még csak az amúgy is elhanyagolt keleti lelőhelyet tömték be, a puccosabb nyugati őszszel következne. A kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, amely e ddig foggalkörömmel védte a kiásott múltat, szeptember 30ig kapott haladékot a kutatások
