Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-08
15 Az autonómia lejáratása Veress László szerint az RM DSZ új kisebbségi törvénytervezete távol áll az európai szabályozástól 2005. április 8. 5:57 Magyar Nemzet - Lukács Csaba Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a román kormány elé terjesztette a párt kisebbségi törvénytervezetét, miközben több erdélyi civil szerve zet és közé leti személyiség illette komoly kritikával az elképzelést. Az anyaországi nyilvánosság eddig nem ismerhette meg érdemben a jogszabálytervezetet, hiszen az kizárólag román nyelven készült el. A kérdésről a tervezet fordítójával és elemzőjével, Veress László jogásszal, kisebbségi szakértővel beszélgettünk. Az anyaországi sajtó megmaradt a tudósítások szintjénél, érdemi szakmai vitára eddig nem került sor a készülő román kisebbségvédelmi törvény kapcsán. Ön szerint miért? – Számomra érthetetlen, hogy egy ma gyar érdekvédelmi szövetség miért csak a többség nyelvén készítette el a kisebbségek életét döntő módon befolyásoló törvénytervezetét, miközben szakértők, állami forrásokból fizetett alkalmazottak hada áll a rendelkezésére. Véleményem szerint a kérdés mess ze nemcsak erdélyi, romániai, hanem a Kárpátmedencei magyarság egészére kiható nemzeti ügy, amelynek komolyabb negatív kihatásai lehetnek a magyar nemzetpolitikára, mint a tavaly december ötödikei népszavazásnak. – Nagy sietség ebben az ügyben: a tervez etet húsvét előtt néhány nappal hozták nyilvánosságra, majd a tervek szerint április elején előterjesztik a román törvényhozásban. Ez már a sokadik romániai kisebbségvédelmi törvénytervezet, de eddig egyet sem sikerült a parlament mindkét házában elfogadta tni. Miben tartalmaz újat a mostani? – A román jogrendben első alkalommal rögzíti, hogy „a nemzeti kisebbségek a román állam alkotó tényezői, együtt a többségi román nemzettel”. Ezzel csak az a baj, hogy ezen törvény jogerejét felülírja a 2003 októberébe n az RMDSZ támogatásával is módosított román alkotmány, amely szerint „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”. A törvény nevesít húsz nemzeti kisebbséget, biztosítja az identitásönazonosság szabad vállalását és a diszkriminác iómentességet, de pótlólagos biztosítékként azért rögzíti, hogy a hivatkozott jogok „csak a többi román állampolgár jogainak és szabadságainak sérelme nélkül gyakorolhatók”. – Mi a helyzet az anyanyelv gyakorlásának jogával? – A tervezet szerint nem ko rlátozható egyetlen nyelv használata sem az önazonosság kinyilvánítása során, ám ennek magasabb rendű jogszabályként ismét ellentmond az alkotmány, amely szerint „Romániában a hivatalos nyelv a román”. Pozitív fejlemény, hogy nevesítik például a nemzeti je lképek használatának, valamint a nemzeti és vallási ünnepek szervezésének jogát. Megtiltják az erőszakos asszimilációt és azt, hogy az állam az etnikai arányokat közvetett vagy közvetlen, közigazgatási vagy más eszközökkel megváltoztassa. A tervezet szerin t a nemzeti közösségek és a hozzá tartozó személyek jogosultak a szülőföldön való szabad élethez, a „történelem során kialakult hagyományos etnikai és tájegységi kapcsolatok megőrzéséhez” – ezen szakaszok érdemi hivatkozási alapot nyújtanak, és fenntartáso k nélkül értékelendők. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat területén nem írják elő egyértelműen, hogy meghatározott etnikai arány esetén az állam köteles biztosítani az anyanyelvhasználatot szóban és írásban a közigazgatásban.
