Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-03
15 BP0287 2 230 MTIk1048 A kettéválas ztott Kis- és Nagyszelmenc közti határátkelő megnyitásáról döntött a szlovák kormány kod: BELP fk: HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. március 2., szerda (MTI) - A hatvan éve kettéválasztott szlovákiai magyar falu, Kisés Nagyszelmenc közti határátkelő megnyitásának szándékáról döntött szerdán a szlovák kormány. A Szlovákia és Ukrajna jelenlegi határa által kettészelt település esete a második világháború végórái óta egyedülálló Európában. A hajdan egy tele pülést alkotó község közösségének tagjai, közvetlen családtagok több mint fél évszázada élnek egymástól elszakítva, egymástól mégis szinte karnyújtásnyi távolságra: a kisszelmenciek Ukrajnában, a nagyszelmenciek Szlovákiában. A kommunizmus évtizedeiben tabunak számító - mondhatni eltitkolt - falu esete, lakóinak megalázó sorsa semmily en nyilvánosságot nem kapott. A trianoni döntésig, majd az 1938 és 1944 közti időszakban másodszor is Magyarországhoz tartozó falut az államhatár addig sosem volt nyomvonalával szelték ketté; volt olyan ember, akinek a portáját estéről reggelre már úgy sza kította ketté az új országhatár, hogy reggel a saját kútjára sem mehetett ki vízért. A kútja ugyanis az indoklás szerint - "az ősi ukrán földek, a Kárpátalja és a Szovjetúnió újraegyesítése" nyomán - akkorra már a Szovjetúnió felségterülete volt, a háza pe dig Csehszlovákiában állt. Szelmenc esete csak jóval a rendszerváltozás után kapott nyilvánosságot a szlovák sajtóban, de gyakorlatilag csak annak nyomán, hogy Zelei Miklós Kettézárt falu címen, Adolf Buitenhuis fotóval illusztrált megrázó könyvet írt a faluról. A "két Szelmenc" lakói és önkormányzata hosszú évek óta törekszik megteremteni az átjárhatás feltételeit. Miután néhány éve a határsorompó két oldalán a szelmenciek egy kettévágott székelykapu egyegy darabját jelképes mementóként felállítot ták, az ügyben az Európai Unió is alaposan tájékozódott, a szelmenciek képviselői pedig az Egyesült Államok szenátusában is meghallgatást nyertek. Ezt követően indult el a folyamat, melynek során a szlovák és az ukrán kormány szakértői kormányközi megállap odásban rögzítették közös szándékukat, így a határ átjárhatóságának reménye most reális közelségbe került. A szlovák kormány szerdai döntése értelmében Pozsony 2,2 millió koronát szán a tervek szerint reggel nyolc óratól esti nyolctól a gyalogos és ke rékpáros forgalmat mindkét irányban átereszteni hivatott átkelő létesítésére. Erre akkor kerülhet sor, ha az azonos döntést a kijevi kormány is meghozza. A kormányközi megállapodás szerint ennek a diplomácia jegyzékben Kijevbe továbbítandó pozsonyi döntés kézhezvételét követő negyven napon belül kellene szerét kell ejteni. Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnökhelyettese, aki az átkelő megnyitását a kezdetektől szorgalmazza, a szerdai döntés után annak a reményének adott hangot, hogy Kijevben rövi desen megszületik a megfelelő döntés, és az átkelő még az év első felében megnyílik. +++ kfn/kes 15.23 LMT 020305 3330 vissza BP0400 4 180 OSSz1188 OS - Szabó Vilmos államtitkár közleménye kod: BELP/TARS fk: H U ld: Budapest, 2005. március 2., szerda (OS) - 2005. március 1jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti Felelősség öt pontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar s zervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt. Az előző ülésen közösen egyeztetett és támogatott menetrend szerint sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására annak érdekében, hogy a magukat m agyarnak valló és magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személyek az eddigieknél lényegesen egyszerűbben és gyorsabban, kevesebb anyagi ráfordítással tudják rendezni honosítási és visszahonosítási ügyeiket végleges magyarországi letelepedésük eseté n. A szakértői egyeztetés hangsúlyos témája volt annak áttekintése, hogy a különböző országokban élő magyar közösségek legitim képviseletét vállaló politikai és érdekképviseleti szervezetek milyen programot
