Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-31
19 Az SZDSZ népszerűtlenségének a határon túli magyarok körében tehát megvan a magyarázata. A magya rországi kormánypárti sajtó egy része ugyanakkor az SZDSZ határon túli magyarok általi elutasításában és az Eörsi személye elleni kolozsvári tiltakozó megmozdulásban antiszemitizmust láttat. Két okból teheti ezt. Egyrészt a kolozsvári fiatalok által szervezett tiltakozó megmozduláson, melynek során megakad á lyozták, hogy Eörsi előadást tartson a tanintézetbe n, elhangzott, hogy "menjetek beszélgetni a G á zaövezetbe". (A szervezők nem tudták a bekiabáló személyét utólag sem azonosítani.) A másik "és elsődleges - ok viszont az, hogy a magyarországi, és ennek hatására a határon túli magyar kö zvélemény "a tényle ges helyzettel ellentétben "az SZDSZt a magyarországi zsidóság pol i tikai képviseleti szervének is tekinti. A magyarországi politikai elit és média túlnyomó része (baloldali és konzervatív eg yaránt) pedig a rendszerváltás óta a zsidókérdést önkéntelenül az SZDSZ szemüvegén keresztül szemléli, e párt érdekei szerint jeleníti meg. E torzítás következtében bármely, az SZDSZszel szembeni állásfoglalás antiszemita színezetet nyerhet. Az SZDSZnek nyilvánvalóan nem áll érdekében, hogy ezen a megítélésen vált oztasson. A m a gyarországi konzervatív politikai erőknek viszont alapvető érdekük, hogy e tekintetben változta s sanak az SZDSZszel kapcsolatos eddigi szemléletükön és kommunikációjukon, már csak azért is, hogy meghiúsíthassák a hat á- ron túli magyarok diszkre ditálására irányuló kísérleteket. Következtetés A Kárpátmedencében élő magyar kisebbségi közösségek tapasztalatlanok mind az antiszemita megnyilv á- nulásoknak, mind az antiszemitizmus alaptalan vádjának kezelése terén. A romániai magyarok helyesen ism erték fel, hogy a körükben jelentkező antiszemita hangokat azonnal és határozottan el kell ítélniük, ahogyan az említett esetekben ezt megtette például Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség valamint az erdélyi magyar értelmi ségiek és újságírók jelentős része. Kérdés viszont, hogy a magyarországi konzervatív politikai erők és média hathatós támogatása nélkül távol tudjáke tartani maguktól az antiszemitizmus alaptalan vádját, és az is kétséges, hogy képesek leszneke elszige telni saját köreiken belül az országaikban tömegbázissal nem rendelkező, részben magyarországi szélsőjobboldali szervezetek által exportált antiszemita nézeteket. Ha mindez nem sikerül, a határon túli magyarok antiszemitizmusa nemsokára mérhető értékeket mutathat a közvéleménykutatások táblázataiban, ami kiváló alkalmat biztosíthat mindazoknak, akik a kisebbségek bel- és külpolitikai mozgásterének szűkítésében érdekeltek és a nemzeti kérdés megoldását a kisebbségek assz imilációjában vagy elvándorlásában látják. vissza A történelmi egyházak Mádlhoz fordulnak a kettős állampolgárságért A Kárpátmedencei magyar történelmi egyházak elöljárói közös megkereséssel fordultak Mádl Ferenc á llamelnökhöz, azzal a kéréssel, hogy Alko tmány biztosította jogával élve nyújtson be önálló törvénykezd eményezést az Országgyűléshez az országon kívül rekedt magyarok magyar álla m polgárságának a megadása tárgyában - jelentette be Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Ne m zeti Tanács elnöke a Tran sindex szerkesztőségbe eljuttatott nyilatkozatában. Tőkés a romániai magyarság mentalitásváltásának szükségességére is felhívja a figyelmet: "A nemzeti ö nbecsülésünket károsító panaszkodásnak, a kollektív önsajnálatnak és önmarcangolásnak ideje véget ve tn ünk. Ehelyett a fennálló helyzetből kivezető utat, a hatékony érdekérvényesítés és a célravezető cselekvés útját kell megkeresnünk" - áll a nyilatkozatban.
