Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-03
8 A Konferencia részvevõi a maguk és a több mint másfélm illió igennel szavazó nevében: 1. Kérik az Országgyûlést, hogy a tavaszi ülésszak során vegye tárgysorozatára a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására született törvényi kezdeményezéseket, és tegye lehetõvé számukra, magyar állampolgá rságuk kérelmükre történõ – akadálymentes honosítással való – visszaállítását. E folyamat elõmozdítására az Országgyûlés hozzon létre ad hoc bizottságot, vagy bízza meg az emberi jogi, egyházügyi és kisebbségi bizottságot, amelynek tegye feladatául a külho ni magyar szervezetek – beleértve a kárpátmedencei térségen kívülieket is – vezetõinek részvételét. A kormány legújabb, a külhoni magyarokra vonatkozó kezdeményezésével kapcsolatban, kijelentik, hogy üdvözlendõnek tartanak minden olyan indítványt, amely a külhoni magyarok és a magyar állam közötti kapcsolatok ápolását megkönnyítené, azokat szorosabbra fûzi. Ugyanakkor minden felet arra kérnek, hogy óvakodjanak az elodázó, félrevezetõ pótcselekvésektõl. Felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgárs ág visszaállítása, annak minden magyar számára alanyi jogon való elérhetõvé tétele az elsõ számú nemzetstratégiai cél, amelyet semmi más nem pótolhat. 2. Kérik: a magyar állam haladéktalanul tegye lehetõvé, hogy magyar állampolgárságukat egyoldalú nyilatk ozattal visszanyerhessék mindazok a szomszédos államokban élõ vagy onnan elszármazott magyarok, valamint az õk leszármazottai, akik magyar állampolgárságukat születésükkel szerezték meg. Ez az indítvány azokra a személyekre vonatkozik, akik magyar állampol gárságukat a Magyar Népköztársaság által 19581979 között megkötött kétoldalú megállapodások következtében veszítették el, amely megállapodásokat a magyar állam 1990ben felmondott. A felmondás következtében a megállapodás semmis, és semmissé kell váljék a z általuk okozott kár is! Ezeknek a nemzettársainknak magyar állampolgársága él. Azt kétségbe vonni senkinek nem áll jogában, még akkor sem, ha a magyar állam mulasztása folytán a kárvallottak állampolgársága jelenleg még alvó állapotban van. 3. Elítélik, hogy a magyar kormány és a kormánypártok a NEM szavazat és a népszavazástól való távolmaradás mellett kampányoltak. Különösen súlyosnak tartják, hogy a kampány megtévesztõ, valótlan állításokra épült, és olyan alantas, közösségromboló érzelmeket állított a nemzet egységesülési törekvésével szembe, mint az önzés és az irigység. A kormányoldal által folytatott kampány tagadja a történelmi magyar nemzet létjogosultságát, a területi elvre zsugorítva, és a tele hasra züllesztve le annak fogalmát. Ezzel a szemlé lettel szemben ajánlják a nemre biztatóknak megszívlelésre az Írországban a külföldi írek státusáról készült jelentést: „A külföldön élõ írek az ír nemzet integráns része, és ekként kell kezelni és elismerni õket. Amint az alkotmány elismeri, a nemzeti hov atartozás lényegében identitás és nem terület kérdése. Azok, akik elhagyták az országot, részei maradtak és maradnak a nemzetnek.” Írországban ma három és félmillió ír állampolgár él, határain kívül pedig másik hárommillió. A külhoni magyarokat, akik nem e lhagyták hazájukat, hanem akaratuk ellenére nagyhatalmi döntéssel elcsatolták õket hazájuktól, és egy emberöltõ alatt akár 56 állam polgáraivá is válhattak anélkül, hogy szülõföldjüket elhagyták volna, még inkább meg kell illesse a magyar állampolgárságho z való alanyi jog. 4. Kérik az Országgyûlést, vizsgálja felül, hogy lehete kormánytag vagy országgyûlési képviselõ az, aki titokban más állam polgára is. Álláspontjuk szerint a képviselõjelöltek a jelölésük elõtt, illetve a vagyonnyilatkozatra kötelezett tisztségviselõk tisztségük elfoglalása elõtt hozzák nyilvánosságra esetleges kettõs vagy többes állampolgárságukat. Ha pedig lenne életvitelszerûen Magyarországon lakó politikus, aki egyúttal más állam polgára is, és a népszavazást megelõzõen a nem szavaz atra vagy a távolmaradásra buzdított, azt erkölcsi hullának és a magyar nemzet ellenségének tekintik. 5. Megállapítják, hogy a Magyarok Világszövetsége és félszáz magyarországi civil szervezet népszavazási kezdeményezése egy évtized alatt következetesen v égigjárt út utolsó állomása egy szerves folyamat vége. A magyarországi sajtót és politikumot súlyos felelõsség terheli ennek a szerves folyamatnak az elhallgatásáért.
