Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-23
11 kiűzése meg sem karcolta a magyar politikát és közvéleményt. A lettországi és észtorszá gi oroszok jogfosztottsága, az anyanyelvi oktatás veszélyeztetettsége és a kitelepítés gondolatának lebegtetése sem váltott ki semmilyen reakciót a "kisebbségbarát" magyar politikai elitből. A magyar kormány természetszerűleg spanyol belügynek tartja, ha a baszk kisebbség parlamenti pártját betiltják, és nem engedik indulni a választásokon. A lengyelországi német kisebbség körüli feszültség oldódni látszik, de ha nem oldódna, az sem izgatna senkit Magyarországon. Holmi kisebbségi viták miatt miért bántsuk m eg a lengyeleket? Ha bárhol NyugatEurópában sérelem éri a bevándorlókat vagy azok ott született gyermekeit, unokáit, a magyar szakértők sietnek hangsúlyozni, hogy a bevándorlók nem kisebbségiek, az ő sorsuk nem hasonlítható szegény erdélyi magyarokéhoz. A gyakorlatban ugyanazt a politikát folytatjuk, mint amit a kommunista időkben az akkori demokratikus ellenzék annyira utált a nyugati demokráciákban. Egyetlen kormánnyal sem kívánunk vitába keveredni, politikai és gazdasági kapcsolatainkat veszélyeztetni " jelentéktelen" kisebbségi vagy emberi jogi problémák miatt. Az "elvi kisebbségi politika" egyelőre úgy értendő, hogy mindenki másnak ki kell állnia a magyar kisebbségekért, de más kisebbségek ügyében minket természetesen semmilyen erkölcsi kötelesség sem t erhel. vissza A szerző az Európai Parlament képviselője (MSZP) Orosz – ukrán pengeváltás Világgazdaság 20050323 Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan támadást intézett Viktor Juscsenko ukrán államfő ellen alig két nappal a zután, hogy kijevi tárgyalásaikon az együttműködés új alapokra helyezéséről állapodtak meg. Az orosz elnök a tárgyalások eredményeinek utólagos összegzésekor találhatta úgy, hogy nem az történt, amire számított; az ukrán fővárosban még elfogadólag nyilatko zott. Egyelőre nem világos, hogy Putyin csak szeszélyeskedett, vagy valóban fordulatot jelentette be, amikor kormányának tagjaival közölte: „Az ukrán elnök újabb kísérletet tett arra, hogy a minimumra szorítsa vissza az amúgy is korlátozott kereskedelmi k apcsolatokat.” A korlátozások kiterjesztése vagy a kapcsolatok minimalizálása egyáltalán nem merült föl a kijevi tárgyalásokon, amelyeken két fontosabb gazdasági témát vitattak meg: az orosz, ukrán, fehérorosz és kazah részvételű egységes gazdasági térsé g (orosz rövidítéssel EEP) felállításának tervét, valamint az orosz gáz tranzitszállítására szolgáló ukrajnai gázvezeték ügyét. Ami az EEPt illeti, Moszkva nemzetek fölötti szervezetben és vámunióban gondolkodik – amelyet Leonyid Kucsma volt ukrán elnök el is fogadott, de utóda, Viktor Juscsenko elvet. Az új ukrán elnök – tekintettel európai uniós terveire is – csak szabadkereskedelmi társulásra hajlandó. Emellett szívesen otthont ad az EEP különféle szerveinek. Putyin szerint a vámunió inkább a többi EE Ppartner érdeke, hiszen azok Oroszországra vannak utalva az energiahordozók és a vasúti kapacitások szempontjából egyaránt. A meglévő ukrajnai gázvezetéket Kijev a saját tulajdonának tekinti, míg Moszkva közösen kívánná üzemeltetni. Egy leendő újabb vez eték tervével kapcsolatban a felek már egyetérteni látszanak abban, hogy azt külföldi (német) tőke bevonásával, konzorciumban kellene létrehozni. Putyinnak csak egy feltétele van: a vezetékek óramű pontosságával működjenek. A kijevi orosz – ukrán elnöki ta lálkozón március 19én megszüntették az együttműködés kormányközi és megalakították annak államközi bizottságát, amelyet az államfőkről Putyin – Juscsenkobizottságnak neveztek el. Keretében négy albizottság tevékenykedik majd: védelmi, külpolitikai, gazdasá gi és tudományoskulturális kérdésekkel foglalkozó. vissza
