Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-23
H H a a t t á á r r o o n n T T ú ú l l i i M M a a g g y y a a r r o o k k H H i i v v a a t t a a l l a a S S a a j j t t ó ó é é s s D D o o k k u u m m e e n n t t á á c c i i ó ó s s F F ő ő o o s s z z t t á á l l y y R R E E G G G G E E L L I I S S A A J J T T Ó Ó F F I I G G Y Y E E L L Ő Ő i 1 2005. március 23., szerda M AGYARORSZÁG VIRTUÁLIS ÜZLETI KLUB – EÖKIK − „A középeurópai kis- és középvállalkozások üzleti együttműködé sének fokozása érdekében az Európai Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) létrehozta a Középeurópai Közösség Virtuális Üzleti Klubot” – közölte Törzsök Erika, az EÖKIK kuratóriumának elnöke (MTI) Informális megbeszélés a magy ar és a román kulturális miniszter között − „A baráti hangulatú eszmecserén Bozóki András a hivatalát január ót a betöltő román kulturális és vallásügyi miniszternek azt mondta: Magyarország érdekelt Románia mielőbbi EUcsatlakozásában, és ezt a magyar fél a maga eszközeivel messzemenően támogatja” - olvasható a tárca sajtóirodája által az MTIhez eljuttatott közlem ényben (MTI) Magyarukrán gazdaságfejlesztési tervek − Az elképzelések között szerepel egy szabadkereskedelmi gazdasági övezet kialakítása a határok mentén - emelte ki a politikus, aki a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Önkormányza ti Közgyűlés elnöke, s egyben a magyarukrán kormányközi vegyes bizottság vezetője is (MTI) A törvény lesz a teszt − „A múlt szembeállít, a jövő együttműködésre kényszerít bennünket” - hangsúlyozta a budapesti Középeurópai Egy etemen (CEU) tartott előadásában Markó Béla − A román kormány miniszterelnökhelyettese és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nem "csak" szükségesnek, lehetségesnek is tartja, hogy Bukarest és Budapest egymás stratégiai partnere legyen az Európai Unióban. Itt ugyanis a két ország sokkal többre jut együtt, mint különkülön (Nsz 8.o.) És a mások kisebbségei? − „Magyarország az elvi nyilatkozatok szintjén elkötelezett híve a kisebbségi jogoknak. Ehhez képest igen könnyen napirendre tért afelett, hogy közvetlen szomszédságában több százezer szerbet elüldöztek a szülőföldjéről. S amikor a nemzetközi közösség - meglehet, ellentmondásos módon - megpróbál igazságot tenni a dologban, akkor mindenkinél hangosabban állunk a másik oldalra. Ilyen alapállásból nehéz lesz más esetekben az emberi és kisebbségi jogokért kiállni. A magyar kisebbséget ért sérelmek esetében hagyományosan azok az országok (Hollandia, az északi államok) a legmegbízhatóbb szövetségeink, amelyek most a legkemén yebben követelik a horvát háborús bűnösök 1 a Magyar Nemzetből s zemlézett cikkek a lap internetes oldalán egy hetes késéssel olvashatók