Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-02
10 villából áll, bankszámláihoz azonban nem tudnak hozzáférni. A hadsereg mindenesetre a tábornoki nyugdíjat továbbra is folyósít ja neki. Gotovinát 2001 júliusában nyugdíjazták, miután katonai puccs szervezésének gyanújába keveredett. Nem sokkal később kézhez kapta a hágai vádiratot, és illegalitásba vonult. A belgrádi sajtó úgy tudja, hogy előbb Svájcban húzta meg magát, majd Ausz triában rejtőzködött a barátainál. Feltételezik, hogy egy ideig Franciaországban volt, mivel francia állampolgársága és útlevele is van. Olyan találgatások is hallhatók, hogy Hercegovinában talált menedékre, esetleg Kanadába távozott. A rejtőzködés alatt t ámaszkodhat egykori délszláv légiós társaira, akik a háború alatt is tartották a kapcsolatot egymással, még ha a front ellentétes oldalán voltak is. A társaságban egyaránt vannak horvátok, szerbek és macedónok. (Légiós cimborái segítették ki a Zoran Djindj ic szerb kormányfő meggyilkolásával vádolt Milorad Ulemek Legiját is, amikor Mosztarba menekült, és ott hamis horvát útlevelet kapott.) Egy idegenlégiós a háborúban Gotovina az utolsó háborús bűnökkel gyanúsított horvát vádlott, és kiadatása azért is fo ntos, mert Horvátország számára ezzel végképp lezárulnának a kínos "hágai ügyek". A bíróság legkeresettebb "ügyfelei" közé tartozik, nevét Radovan Karadzicé és Ratko Mladicé után szokták említeni. Az amerikai kormány a két szerb vádlotthoz hasonlóan az ő e setében is ötmillió dollár fejpénzt ígért a nyomravezetőknek. A dalmáciai Pasman szigetéről származó, ötvenéves Gotovinát a vádirat emberiség elleni bűnökkel és a háborús szokásjog megszegésének bűncselekményével vádolja, amelyeket a Vihar fedőnevű hadműv elet idején követett el. A horvát hadsereg 1995 augusztusában nagyszabású offenzívát indított a négy évvel korábban kikiáltott, úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság felszámolására. A hadműveletben a krajinai szerb erők szinte azonnal összeomlottak (Belgrá d nem vállalta a nyílt katonai beavatkozást), a szerb lakosság pedig – csaknem kétszázezer ember – BoszniaHercegovinába, majd onnan Szerbiába menekült. Gotovinának nehéz lesz megvédenie azokat a gaztetteket, amelyeket katonái követtek el: a szerb falvakba n több száz civilt meggyilkoltak, házukat kifosztották, majd felgyújtották, hogy a szerbek ne térhessenek vissza. A hadműveleteket Gotovina irányította, így őt terheli a felelősség az elkövetett gaztettekért. Itt történtek a legkegyetlenebb megtorlások. A haditudósításokban agyondicsért, a Vihar hadművelet zseniális parancsnokának kikiáltott és többször kitüntetett Gotovina sértődötten reagált a vádakra: a háború után néhány interjúban cáfolta az egységeinek tulajdonított gaztetteket, a krajinai szerbekre hárítva a felelősséget. Mint mondta, a hágai törvényszék megkísérli meghamisítani a történelmet s a honvédő háborút polgárháborúnak feltüntetni. Ügyvédei pedig azzal érvelnek: a tábornok szigorúan megtiltotta a kegyetlenkedést beosztottainak, s nem tehet r óla, hogy egyes helyi fegyveresek bosszút álltak a szerbek részéről őket ért sérelmekért. Gotovina a világtól elzárt Pasman szigetéről indulva meglehetősen kalandos utat járt be, amíg eljutott a tábornoki rangig. Tizenhat évesen szökött meg hazulról, és F ranciaországban belépett az idegenlégióba, olvasható életregényében, amely éveken át sikerkönyvnek számított Horvátországban. Számos afrikai harcteret járt meg, Csádban megsebesült, majd kommandós kiképzőtisztként szolgált a francia fegyveres erőknél. Kiké pzőként LatinAmerikában is megfordult. Párizsba visszatérve otthonosan mozgott a mondén világban. Amikor 1991ben értesült a háború kitöréséről, rögtön feléledt benne a hazafi: önkéntesnek jelentkezett a horvát belügyminisztériumnál. Szinte az összes horv át harcteret megjárta, részt vett a leendő hadsereg katonáinak kiképzésében, és közben villámgyorsan emelkedett a katonai ranglétrán. A háború befejeztével valóságos nemzeti hőssé magasztosult, "tízezer négyzetkilométernyi területet szabadított fel", és r engeteget tett Horvátország függetlenségéért. Rablásért ült? A horvát közvélemény nehezen tud megbékélni azzal, hogy a hős Gotovina tábornokot háborús bűnökkel gyanúsítják. "Ha elítélik őt, akkor elítélik a honvédő háborút és egész Horvátországot" – kes ergett Nenad Ivankovic, a tábornok életrajzírója. Különösen jobboldali körökben ellenzik a kiadatást. A szökevény utáni hajsza hevében február derekán bombaként robbant a kormányhoz közel álló Jutarnji list szenzációs leleplezése: Gotovina bűncselekmények et követett el Franciaországban, ezekért összesen kilenc és fél év börtönbüntetést szabtak ki rá. Először 1985ben fegyveres rablásért (ékszerlopásért) ítélték ötévi börtönre, és ezt a büntetést le is töltötte. Másodszor 1993ban emberrablásban való részvé teléért kapott két
