Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-16
6 őket megosztani, végveszélybe kerültek - erre az alapgondolatra fűzte fel ünnepi beszédét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az erdélyi magyarok március 15i, Marosvásárhelyen tart ott központi megemlékezésén. Markó Béla kifejtette: a magyarok is különböznek egymástól, különkülön kell szembenézniük sokszor megannyi gonddal, bajjal, nyomorúsággal Erdélyben is, Magyarországon is, máshol is. "Szembefordíthat minket a politika, össz eugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott mink et a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk" - szögezte le a szónok, óva intve attól, hogy magyar a magyarral viszálykodjék. Markó Béla ezen az ünnepen a tizenöt évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekről is megemlékezett, ez zel is alátámasztva, hogy miért van szükség az összefogásra. "Vissza kell gondolnunk azokra a napokra, amikor kioltották Sütő András félszeme világát, és amikor kialudni látszott a reménység is, hogy lesz még valaha magyar felirat, magyar iskola, magyar él et Marosvásárhelyen" - idézte fel a szomorú napokat a politikus, hangoztatva ugyanakkor, hogy ha lassan is, de azóta mégis sikerült elindulni Európa felé, és közelebb került magyar a magyarhoz. "Azért volt ez lehetséges, mert együtt voltunk, egységesek voltunk. A történelemben valahányszor össze tudtak fogni a magyarok, eredményt értek el. És valahányszor sikerült őket megosztani, végveszélybe kerültek" - szögezte le Markó, hozzátéve, hogy Erdélyben ma egyet akar a magyar: szabadságot, egyenlőséget, tes tvériséget és autonómiát. "Mennyit mondták a választások előtt nekünk, hogy meg fogunk oszlani. Nem oszlottunk meg. Egyformán szavaztunk, mert egyformán akarjuk a magyarság felemelkedését, egész Erdély felemelkedését" - hangsúlyozta a szónok, aki a rom án kormány miniszterelnökhelyetteseként is felidézte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket például az északerdélyi autópálya, a szélesebb körű anyanyelvhasználat, vagy az erős helyi és megyei önkormányzatok érdekében hozott a magyarság érdekképviselete. M indez egész Románia javát is szolgálja - fűzte hozzá a politikus, hangoztatva: "Ha ezt az országot bevisszük az Európai Unióba, akkor bevisszük a magyarságot is. Akkor együtt leszünk Magyarországgal, együtt lesz magyar a magyarral, akkor nem lesz közöttünk határ". "Nekünk itt kell maradni Erdélyben, meg kell maradni magyarnak itt ezen a földön, és erre ma sokkal nagyobb esélyünk van, mint az elmúlt évszázadban bármikor" - mondta Markó. Szerinte nagy erő ma a Kárpátmedencei magyarság Erdélytől Felvidéki g, Szabadkától, Budapestig. De csak akkor, ha nem viszálykodik, ha egységesek marad - tette hozzá. A megemlékezés keretében - mint több más erdélyi városban is - felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta. A hallgatóság végig füttykoncerttel, pfujolással és "áruló!" felkiáltásokkal fogadta Gyurcsány felolvasott üzenetét. vissza +++ kpl/kgf 15.48 LMT 150305 3928 BP0170 4 130 MTIb1077 Március 15. - Az Erdélyi Riport, a Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós és Aczél Endre kapta az idei Szabad Sajtó Díjakat kod: PRES fk: HU ld: Budapest, 2005. március 15., kedd (MTI) - Az Erdélyi Riport és a Magyar Naran cs című hetilapok kollektívája, valamint Tamás Gáspár Miklós és Aczél Endre vehette át a Szabad Sajtó Díjat kedden Budapesten, a Pilvax Kávéházban. "Jobb és igazságos Magyarországot akarunk" - hangsúlyozta a Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc k ormányfő részvételével megtartott eseményen mondott beszédében Hiller István, a Magyar Szocialista Párt elnöke, hozzátéve, nem elég a haza, a haladás fogalmát hangoztatni, "engem, minket az érdekel, hogy ki milyen viszonyt létesít a két szó között, mondjae, gondoljae, valljae, hogy haza és haladás". "Nem kiegyezésre van szükség, kiegyezést külső hatalommal kell kötni, (...) belül megegyezést kell kötni" - mondta; szavai szerint a megegyezést azokkal lehet és érdemes kötni, akikkel ezt a viszonyt közö sen valljuk.
