Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-02
7 A határon túli magyar szervezetek képviselői "minden fontos kérdésben méltányolták, hogy egyszerűsíteni akarunk, gyorsítani akarunk, hogy akadálymentessé kívánjuk tenni ezeket az el járásokat és nagy örömömre támogatták ezeket az elképzeléseket"- mondta Avarkeszi Dezső. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld alapról szóló törvényt február 14én fogadta el a Parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelk ező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. Ezt egészítené ki a felajánlott adó, valamint egyéb felajánlások. A módosító javaslat a támogatandó célok k özé sorolja a határon túli magyar közösségek egymással való kapcsolatépítésének elősegítését is. "A mostani egyeztetés immár a második a január 31ikén és február 1jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képvisel ettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást" - mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1től Boros Jenőt váltja ezen a poszton. Boros Jenő Magyarország svájci nagykövete lesz. vissza +++ nsim/bg u/bkj/bad 17.49 LMT 010305 3112 Csökkenő horvát esélyek Világgazdaság 20050302 Szerző: Fóris György Alig több mint két héttel a kitűzött határidő előtt mind több jel arra utal, hogy könnyen valósággá válhat az EU – horvát tagfelvételi tárgyaláskezdés halasztása. A luxemburgi soros EUelnökség a tagországok külügyminisztereinek március 16i ülésén kell hogy javaslatot tegyen a másnapra – március 17ére – kitűzött első forduló megtartására, s nyomában a folyamat megindítására, ám diplomaták szerint a do lgok jelenlegi állása szerint vagy az elnökségi előterjesztés lesz már eleve halasztó, vagy a tagországok egyetértése híján kényszerülnek ilyen irányú döntést hozni. Stjepan Mesic, a közelmúltban újraválasztott horvát elnök mindenesetre kedden újabb kísé rletet tett a komoly presztízsveszteséget jelentő fordulat kivédésére, midőn Brüsszelben személyesen próbált hatni José Manuel Barroso európai bizottsági elnökre. A probléma csak az, hogy a labda igazából már nem a brüsszeli testületnél, hanem a tagországo knál van. A március 17i tárgyaláskezdésre csak akkor kerülhet sor, ha erre mind a huszonöt delegáció áldását adja, márpedig minimum két tagországról tudni lehet, hogy mindaddig hallani sem akar erről, amíg a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnö k elkövetésével gyanúsított Ante Gotovina tábornokot nem adják át nemzetközi vádlóinak. Az EUkülügyminiszterek legutóbbi – február 21i – tanácsülésén bebizonyosodott, hogy enélkül NagyBritannia és Hollandia egyértelműen a tárgyalások megkezdése ellen van, miközben velük hasonló nézetet vallanak a skandináv államok is. Sőt, a legfrissebb fejlemények szerint immár kezdi magára hagyni a horvátok ügyét támogató országokat – mindenekelőtt Ausztriát és Magyarországot – a korábban még inkább velük szimpatizál ó német diplomácia is. Szakértők megjegyzik, hogy a kialakult helyzetért bizonyos fokig a decemberi EUcsúcs némileg homályos zárónyilatkozata is felelős, amennyiben az a tárgyaláskezdés előfeltételeként csupán teljes együttműködést kért Zágrábtól, de ne m nevezte meg tételesen, hogy mi ennek a mércéje. Így viszont mostanra viszonylag szabad mozgástér maradt a különböző értelmezések számára. Az osztrák – magyar páros alapvetően két dolgot kifogásol: egyfelől nem látják bizonyítottnak, hogy valóban a horvát hatóságokon múlna Gotovina elfogása. Másfelől az említett tagállamok elviekben is megkérdőjelezhetőnek tartják, hogy egy többmilliós ország EUtaggá válásának folyamatáról lényegében egy uniótól független személy – Carla del Punte hágai főügyész – vélemén ye döntsön. vissza Elbocsátások a Duna Tvnél - Lengyel és szlovén adóval működik együtt a köztévé
