Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-11
11 is, am e lyet két évvel később a Köztársasági Elnök Érdemérme követett. Átvehette az Arany János nagydíjat, a Prima Primissima Közönségdíjat, a Kölcsey Emlékdíjat. Az idén lett a Magyar Kultúra Lovagja. Kudlik Júlia, tévébemondó, műsorvezető: A rendszervál tozás előtt Kudlik Júlia neve szinte egybeforrt a Magyar Televízióéval, noha az adás indul á sakor még nem, '64től már ő lett a nemzet "képernyős gyöngyszeme". Igaz csak többszöri próbálkozás után lehetett bemondó, mert az akkori szigorú zsűri úgy vélte, eg y fiatal lánynak ne legyen ötvenes, értett nőre emlékeztető hangja. Így aztán ügyelőként kezdett az állami televízióban. De nem adta fel, '64ben feltűnt a délelőtti adásokban, majd rövid idő alatt a legkedveltebb bemondók közé került. Innentől töretlenül építette pályáját a pártállami időkben, egykét év után műsorvezetőként is bemutatkozott. Ősz Ferenc humoristával együtt konferált több Táncdalfesztivált is. Harminchárom évig vezette a "Deltát", részt vett a Fertődi Ka s tély komolyzenei koncertjeinek közve títésében. Antal Imrével népzenei és szórakoztató műsorokat vezetett, sőt állandó szereplője volt a szilveszteri műsoroknak. Idővel saját műsorokkal is jelentkezett: a "Julisuli", a "Gazdit keresünk" és 94' nyarán egy háziasszonyoknak szóló vetélkedő, mel y a hónap legnézettebb műsora lett. Saját műsorok készítése mellett könyveket is írt a "Ha az ember elmúlt annyi…", "A házitündér bir o dalma", "A főzés tudománya" és a "Mindenféle husik" címmel. NáraySzabó Gábor egyetemi tanár: NáraySzabó Gábor a polgári értékrendet magukénak valló egyetemi tanárok alkotta Professzorok Battyhány Körének elnöke a hatvanas évektől a rendszerváltásig a CHINOIN műszaki ügyintézője, osztál y vezetője volt. Az ELTE TTK vegyészszakán végzett szakember a kilencvenes években a Magya r Kémik u sok Egyesületének elnöke, az MTA főtitkárhelyettese volt. 1991től az ELTE Elméleti Kémiai Tanszékén egyetemi tanár, 1997ig a Magyar Kémikusok Egyesülete elnöke. Az Orbán kormány idején egészen a ko r mányváltásig az Oktatási Minisztérium főosztályv ezetőjeként dolgozott. 2002 óta az Európai Kémikus Egyesületek szövetségének elnöke. A Professzorok Batthyány körét képviselve számos politikainak tűnő nyilatkozatot tett. Elítélte, hogy "valakik le akarják söpörni az asztalról a Fidesz - Magyar Polgári Sz övetség Nemzeti Petícióját” . Veszélyben a föld, veszélyben a tudás!" - állította az általa jegyzett köri nyilatkozat, mely szolidaritást vállalt a gazdákkal és a felsőoktatás nehét helyzetét hangsúlyozta. NáraySzabó életéről szóló hivatalos életrajz kiem eli, hogy a kémikus háromszáz közlemény és hét könyv szerzője, nyolcvan alkalommal hívták meg hazai- és külföldi konerenciákra, egyetemekre előadást tartani. Pozsgay Imre politikus: 1957ben a budapesti Lenin Intézet történelemmarxizmusleninizmus tanári szakán szerzett diplomát. 1969ben - az MTA aspiránsaként - megkapta a filozófiaiszociológiai tudományok kandidátusa címet. K ü lönböző pártfunkciók után 1975ben kulturális miniszterhelyettesként került a kormányba, majd 197680ig kulturális, 198082ig - a Kulturális és az Oktatási Minisztérium összevonását követően - művelődési m i niszter volt. 1982 júniusától 1988 júliusáig a Hazafias Népfront főtitkára volt. Az MSZMP 1988 májusi kongresszusán a párt Politikai Bizottságának tagjává választották. 1988 jú niusában - mint államminiszter - bekerült Németh Miklós kormányába, ahol 1990. májusáig tevékenykedett. 1989 elején egy rádióműsorban "népfelkelésnek" minősítette az 1956os forradalmat. 1989ben ő vezette az MSZMP tárgyalódelegációját a háromoldalú nemzet i kerekasztal tárgyalásokon. 1989 októberétől 1990 novemberéig az újonnan alakult Magyar Szocialista Párt (MSZP) Országos Elnökségének tagja, az első demokratikusan választott parl a mentben az MSZP frakcióvezetője volt. 1991 május 17én - Bíró Zoltánnal egy ütt - megalapította a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely 1996ban megszűnt. Az 199596ban működött Magyar Egységért Mozgalom elnöke, majd 1996tól 2001ig a Magyarok Vilá g szövetségének elnökségi tagja volt. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Dr. Schöpflin György egyetemi tanár: Schöpflin György nagyapja, Schöpflin Aladár a Nyugatnemzedék tagja volt, baloldali nézeteket vallott. Apja, Schöpflin Gyula a Rajkféle illegális kommunista sejthez tartozott, a negyvenes években a Magyar Rádi óban dolgozott, majd később stockholmi nagykövet lett. Schöpflin György apja a Rajkper miatt szak í tott a rendszerrel és Londonban telepedett le. Schöpflin György az ötvenes, hatvanas években Skóciában jogot tanult és Belgiumban az EurópaKollégiumban volt hallgató. A hatvanas években a BBC-
