Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-03
5 Körmöci Károly, Magyarkanizsa község polgármestere (ehhez a közigazgatási egységhez tartozik a nyolcezer lakosú határközség, Horgos is), annyit mond az újságíróknak: nagy valószínűséggel nem volt etnikai indítéka a gyilkosságnak. Ezért nem is tapasztalt félelmet a helyiek körében. Az emberek inkább úgy gondolják: akik gyilkoltak, pontosan tudták, kit és miért támadnak meg. Azt, hogy a gyilkosságnak nem etnikai indítéka volt - ezt megerősí tette Sznezsána Lekovics, az ügy nyomozásával megbízott vizsgálóbíró is, aki azonban a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árult el részleteket. Szalmáék egyébként néhány évig Magyarországon, a Szegedhez közeli Domaszéken laktak. Ma is be vannak jele ntve a településen, és a Dózsa György utcai ház az ő nevükön van. A polgármesteri hivatal egyik tisztviselője szerint a magyar állampolgárságot is kérvényezték, de nem kapták meg. (A bevándorlási hivatal illetékesei ezt az információt nem kívánták kommentá lni, mert álláspontjuk szerint a bűncselekmény szempontjából az áldozatok nemzetiségi hovatartozásának nincs jelentősége. Azt viszont megerősítették: az elutasító választ is a köztársasági elnök írja alá.) Szalmáéknak volt kapcsolatuk egy helyi almatermelő gazdával is, de az illető már elköltözött a faluból. A teljes család kivégzésszerű meggyilkolása emlékeztet a szegedi Z. Nagy család esetére, amellyel Magda Marinkót, a Kecskeméten, Orosházán és Szabadkán elkövetett gyilkosságokért életfogytiglanira íté lt, és ma is magyarországi börtönben fogva tartott férfit gyanúsították, ám a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy Magda ölte meg Z. Nagyékat. A tettes személyére azóta sem derült fény. Horgoson a helybeliek biztosra veszik, hogy a gyilkosság összefügg ésben van Szalmáéknak a központban épített, fényűző házával, annak tetemes költségével. Almát termeltek, de abból valószínűleg nem származott annyi bevétel, amennyiből azt a házat rövid idő alatt fel lehetett volna építeni. Elképzelhető, mondják nevük elha llgatását kérő forrásaink, hogy egyszerűen túlköltekeztek, nagy adósságot csináltak az üzleti világban, amit nem tudtak visszafizetni. A magyarszerb határ térségében többféle illegális üzlet virágzik: ilyen például a feketepénzváltás. Mivel Szerbiában o lcsóbb a benzin, magyar gépkocsik járnak át üzemanyagért a határhoz közeli benzinkutakhoz. Fizetőeszközként elfogadják tőlük a forintot, amit feketén, a hivatalos árfolyamnál előnyösebben adnak el dinárért a szegedi bevásárlóközpontokba igyekvőknek. Egy má sik előnyös üzlet a szeszcsempészet, amely Szerbiából Magyarországra irányul, a zöldhatáron keresztül. A magyarországi baromfifeldolgozó cégek csődje után a hírek szerint rengeteg baromfit csempésztek át a zöldhatáron, engedély és állatorvosi iratok nélkü l. Ugyancsak parázs üzleti vitát váltott ki, hogy a legértékesebb, első szedésű fűszerpaprikát helyi szervezővel dolgozó magyarországi üzletemberek felvásárolták a helyi feldolgozók elől, amit életveszélyes fenyegetések követtek. Az EUcsatlakozás miatt it thon feleslegessé váló almát szállítanak Magyarországról Szerbiába, ott, mint helyi, vajdasági termést felvásárolják muzulmán kereskedők, akik Pristinába viszik tovább. Ugyanakkor a maffia Szerbiában adót vet ki az üzletekre, és példát statuál, ha nem kapj a meg, amit követel. Nem tudni, hogy a fenti, vagy egyéb illegális üzletekhez volte köze a Horgoson kivégzett családnak. vissza Március bősi fordulót hozhat Népszabadság • Sz. J. P. • 2005. február 3. A szlová k kormánybiztos ellenzi a legújabb budapesti forgatókönyvet, a magyar szerint egyik fél sincs nyerő helyzetben. Valószínűleg márciusban, Győrött tárgyal ismét a magyar és a szlovák kormánybizottság a hágai Nemzetközi Bíróság csaknem nyolc évvel ezelőtti, a bősi vízi erőművel kapcsolatos ítéletének végrehajtásáról - közölte Erdey György budapesti kormánybiztos a szlovák közszolgálati rádió hírműsorában, amelyben az évtizedek óta húzódó államközi vita jelenlegi állását tekintették át.
