Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-19
2 U KRAJNA Légiósokkal erősít Juscsenko – Kijevben próbál szerencsét a Moszkvában partvonalra került liberális politikus – A ve zető orosz liberális ellenzékit, Borisz Nyemcovot nevezte ki a héten tanácsadójának Viktor Juscsenko ukrán elnök. (MN 10.o.) http://www.mno.hu Az ukrán nemzetiek túllépnek a múlton – Miközben immár mind többen óvják Var sót attól, hogy túlságosan rátelepedjen Ukrajnára, a „narancssárga forradalom” lengyel támogatása jótékonyan hatott a két ország viszonyát terhelő történelmi múlt okozta problémákra. (MN 10.o.) http://www.mno.hu A RÉGI Ó HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Horvátország továbbra is parkolópályán - Várakozásra kényszerüle Horvátország az Európai Unióba igyekezvén? Ezt a kellemetlen kérdést kezdték feszegetni Brüsszelben a közösség következő bővítésével fogl alkozók, és nemcsak az újságírók. (Reg 8.o.) Cikkek: Magyarország két beszéd között Népszabadság • Tanács István • 2005. február 19. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszéde a lényeges tartalmi elemeket tekintve közelebb volt egymáshoz, m int ahogyan az a hozzájuk kapcsolódó várakozások, elhangzásuk körülményei és a stílusuk alapján látszott. Sok volt a hasonlóság a súlypontok kijelölésében, a rövidebb és hosszabb távú célok megjelölésében - és a megvalósítás eszközeinek homályban hagyásá ban is. Ám Orbán válasz nélkül hagyta Gyurcsány legfontosabb üzenetét: az alapértékekben való egyetértésre felhívást. Mindez annak a következménye, hogy van egy történelmi helyzet, amely - akárki irányítsa is az országot 2006tól - nem enged széles mozgá steret. Valójában nincs kétféle út, legfeljebb hangsúly- és stílusbeli különbségek lehetnek. Van azonban két, érzelmileg erősen egymás ellen hangolt politikai tábor, két klientúra, és egy apatikus, sorsa javulásában nemigen bízó társadalom - amelynek valah ogyan el kell döntenie, kinek az irányításával próbáljuk meg kihasználni a fejlett világhoz való tartós felzárkózás történelmi esélyét. Indokolt volt az országértékelő beszédeket megelőző nagy várakozás - most először került közvetlenül összehasonlítható helyzetbe Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. Nem érzek késztetést, hogy együttesen lefitymáljam őket, hogy egyik kutya, másik eb; hogy az én helyzetem sem jobb, sem roszszabb nem lesz, bármelyikük győz. Magyarországon kevés olyan ember van, akinek a jövője nem függ attól, hogy milyen minőségű kormányzása van az országnak. Nem látszik más választási lehetőség: vagy Gyurcsány lesz 2006ban a miniszterelnök, vagy Orbán. Nem mindegy, merre vonzzáktaszítjákkényszerítik egymást a választásig vezető úton. Nem mi ndegy, minek az ígéretére kényszerülnek rá, és nagyon nem mindegy, hogy a választási ígéretek lényegét betartjáke majd. Vagy komolyan vesszük a demokráciát, vagy fokozatosan elromlik a kezünkben - ahogyan ez a folyamat már megindult az elmúlt években.
