Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-16
6 Ismeretlenül is megszavazzák - A spanyoloknál a szavazás nem az alkotmányról, hanem az EUhoz fűződő viszonyról szól Magyar Hírlap 2005. február 16. Szerző: Rockenbauer Nóra Referendum plus – az energiaital, mely szavazásra ösztönöz. A spanyol Ifjúsági Tanács végső kétségbeesésében a futball- és médiasztárok után ehhez a kampányfogáshoz fordult, hogy növelje az emberek részvételi kedvét a vasárnapi népszavazáson. Az EU alkotmányos alapszerző déséről először Spanyolországban tartanak referendumot, az eredmény befolyásolhatja, hogy az emberek miként döntenek még kilenc másik tagállamban. A nagy európai egység demonstrálására Madridba várták pénteken Silvio Berlusconit, Gerhard Schrödert és J acques Chiracot. Az olasz és a német kormányfő azonban influenzával ágynak esett, így csak a francia elnök siethetett José Luis Rodríguez Zapatero segítségére az EU alkotmányos szerződésének népszerűsítésében. Pedig elkelt volna a biztatás az alapokmányról elsőként referendumot tartó Spanyolországban: a vasárnapi népszavazáson ugyanis hasonlóan alacsony részvétel várható, mint a múlt pénteki kampánybulin. Az Ipsos közvéleménykutató cég felmérése szerint a spanyolok mintegy negyven százaléka járul majd a s zavazóurnákhoz. Csak a CSRnek (Center for Sociological Research) a kormány megrendelésére készített felmérése mutatott nagyobb, 68 százalékos részvételi hajlandóságot. Igaz, az igenek száma várhatóan magas lesz. Az Ipsos szerint a biztos szavazók körében elérheti a nyolcvan százalékot, és a CSR is hasonló támogatottságot mutat. A felmérés igazi érdekessége az, hogy miközben az elmúlt hónapban a teljes lakosság körében tíz százalékponttal emelkedett az igennel szavazni akarók aránya, ismereteik az alkotmán yról semmit sem javultak. A spanyolok kilencven százaléka alig tud valamit az alkotmányról, 54 százalékuk szerint a kormány és a pártok nem magyarázták el megfelelően, miről szól az alkotmány, 38 százalékukat pedig nem is érdekli a dokumentum tartalma. Pe dig a kormány és a pártok sokat tettek a siker érdekében. Az év elejétől 7,5 millió eurót (1,9 milliárd forint) költöttek az alkotmány népszerűsítésére, a dokumentumot a kormányzó szocialisták és az ellenzéki konzervatív néppárt egyaránt támogatja. Ellensz avazatra csak a nacionalista baszk és katalán párt sarkall, mert szerintük az alkotmány nem biztosítja megfelelő képviseletüket a közösségben. Egyes szélsőbaloldali politikusok pedig az angolszász liberális gazdaságpolitika importjával riogatnak. A francia baloldal egy része hasonlóan érvelt. A brit euroszkeptikusok szerint viszont azzal, hogy az európai szociális chartát beillesztették az alkotmányba, túlságosan megerősödnek a munkások jogai. A katolikus egyház az apátiához járul hozzá, mivel azt hirdeti, hogy mindegy, miképpen szavaznak az emberek, elvégre úgysem ismerhették meg a szöveget. Az egyház viselkedését az befolyásolja, hogy a Vatikán kemény lobbizása ellenére az alkotmányba nem került be a kereszténységre való hivatkozás. Az alkotmány teljes s zövegét egyébként megjelentették több millió példányban, egy "köznyelven" megfogalmazott rövid változatot pedig húszmillió példányban osztogattak szét a negyvenmilliós országban. Így gyakorlatilag minden háztartásba kellett volna, hogy jusson belőle. A kampányt, mivel a kormány az alkotmány értelmében nem agitálhatott, sztárok, gyakran focisták bevonásával rendezték. A Real Madrid és az FC Barcelona meccsein is osztogatták az alkotmányt, valamint azt az en ergiaitalt, melyet az Ifjúsági Tanács kezdeményezésére Referendum plus néven hoztak forgalomba. A trendi fekete palackokba csomagolt ital szlogenje szerint "ellenszer a lustaság és az apátia ellen", és ez az ital, mely szavazásra ösztönöz. Az energiaitalbó l és az alkotmányból bőven jutott a kollégiumokba is, de ha a fiatalokat a szavazófülkéig elhajtja is, a dokumentum elolvasására biztos nem ösztönözte őket. Ők leginkább azért mennek majd el és szavaznak igennel, mert az ország 1986os csatlakozása óta fe lnőtt nemzedék azt látta, hogy a tagság évei alatt az ország prosperitásnak indult, előttük pedig megnyíltak az európai egyetemek kapui, ösztöndíjakat kaphatnak, utazhatnak és könnyen vállalhatnak munkát akárhol. Ők már igazi európaiak. Az idősebbek pedig ugyanezért lelkes eurofilek. A diktatúra és a szegénység után az uniós demokrácia, a piacok megnyílása és az összesen mintegy 105 milliárd eurónyi (26250 milliárd forint) segélyek együttesen járultak hozzá a felzárkózás megindulásához. Ezért a spanyolok va sárnap az EU mellett teszik le a voksot, s ehhez úgy érzik, nem kell ismerniük az alkotmányt. Pedig a spanyol példa ragadós lehet. Egy határozott igen hangja nemcsak az áprilisban és a májusban népszavazó szomszédos Portugáliáig és Franciaországig érne el – remélik az európai politikai vezetők – , de
