Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-15
13 érdeke azt kívánja, hogy ne menjen bele az ideológiai vitákba; az ő érdekük a gazdaság és a konkrét javaslatok számonkérhetősége. Ágh Attila szerint a kormányfő rendhagyó beszédet mondott, nem évet akart értékelni, hanem ő maga akarta megadni az egység es Magyarország programját. A politológus szerint ez azt jelenti, hogy mind a baloldaliszociáldemokrata, mind a liberális, mind pedig a konzervatív elemeket be kívánta építeni programjába. Nem azt mondta, hogyan képzeli "ezt és ezt" a kormány, hanem azt, hogy "én szintetizálom a különböző álláspontokat". Gyurcsánynak, vélte Ágh, ezzel mindenre van egy válasza; ha a konzervatív azt mondja "nemzeti", akkor ő úgy válaszol, hogy hazafiság, de nacionalizmus nélkül. Ha a szabadelvűek versenyképességről beszélnek , akkor a kormányfő válasza: igen, de neoliberalizmus nélkül. Ha baloldaliságról esik szó, tette hozzá Ágh, akkor Gyurcsány válasza: igen de ne a mozdulatlan baloldaliság legyen, mint a Fidesz kádári álbaloldalisága. Ágh szerint nem volt kevés a konkrétum a beszédben, mint fogalmazott, nagy bátorságra vall, hogy a kormányfő megjelölt hét irányt a Nemzeti Fejlesztési Tervben, mert erre még nem volt példa. A miniszterelnök és a pártelnökök találkozóján sem jelölték meg ezeket a célokat. A politológus szerint a hét fő prioritás kijelölésének ugyanakkor megvan a maga rizikója, hiszen amit Gyurcsány nem emelt ki, az nem is tartozik majd a fő irányok közé. Így például kimaradt a prioritások közül a mezőgazdaság, amit sokan hiányolhatnak. Ugyanakkor Ágh merészebbne k tartja a kormányfő által megjelölt területeket, ezek azok a fő célok ugyanis, amelyekre az ország a jövőben komoly összegeket várhat majd az uniótól. "Realista beszédet hallhattunk a miniszterelnöktől, nem a megszokott szimbolikus szónoklatot történelmi víziókkal és metaforákkal"- mondta lapunknak Sükösd Miklós szociológus. A hangzatos nemzeti identitás kérdései helyett valós társadalmi problémákkal foglalkozott beszédében Gyurcsány Ferenc, amelyből a szociológus három fő elemet emelt ki. Első elemként a kormányfő az ország reális jövőképét a magyar versenyképesség szempontjából vázolta. A hét iránnyal a nagy víziók helyett az ország tudástőkéjére helyezte a hangsúlyt - véli a médiakutatószociológus. Második, ugyanakkor egyenértékű elemként foglalkozott a társadalom leszakadt rétegeivel, a romákkal és a szegényekkel, akiknek a 21. század magyar társadalmába való beilleszkedését sürgető megoldani, hiszen tíz éven belül minden ötödik kisgyermek roma lesz az iskolapadokban. A miniszterelnök évindító beszédén ek harmadik kulcsfontosságú eleme a szociológus szerint a decemberi népszavazáson feltett kettős állampolgárság kérdésére adott válasza, miszerint a kormánynak meg kell fogalmaznia határozott álláspontját a magyar kisebbség nemzeti vízumáról. Sükösd értéke lése szerint rendkívül furcsa helyzet állt elő tegnap a parlamentben. Amíg az ellenzék, a Fidesz, a kádárista időket idéző ígéreteket - a biztonságot, a munkahelyeket - kérte számon a kormányfőtől, nem számolva a magyar gazdaság helyzetével, addig a ballib erális erő a realitásokról beszélt. Úgy tűnt, mintha a politikai szerepek felcserélődtek volna. vissza Miniszterelnöki évértékelés helyett ígéretek a jövőből - Kormányfői tízévértékelő - Ígéretek 2013ig: felsőoktatás, romaügy, faluprogram, úthálózat, munkahely Magyar Hírlap 2005. február 15. Visszafogott, szürke évértékelő beszédet mondott a kormányfő tegnap a parlamentben. Gyurcsány Ferenc a jövő évi választásokon számon kérhető ígéretek helyett nagy ívű tervekről szólt, alig belátható messzeségbe tolt határidőkkel. A beszédben így aztán nagy szerepet kaptak az új politikáról, az új Magyarországról, az őszinteségről szóló jelszavak, a kormányfő bátran kölcsönzött koalíciós partnerétől és a Fidesztől is. A néhány p erc híján egyórás felszólalás Orbán Viktor bírálatával kezdődött, amiért a volt kormányfő soha nem a parlamentben értékelt, ám ezután Gyurcsány Ferenc békülékeny hangra váltott, a közös értékeket hangsúlyozva: "Ugye, az itt ülők egyike sem vonja kétségbe, hogy valamennyien hazafiak, demokraták és európaiak vagyunk? Alapértékeink: a szolidaritás és a verseny. Ezek az értékek összekötnek bennünket." Ez a kettősség végig megmaradt, egyrészt többször is kádáristának nevezve bírálta a Fideszt és vezetőjét, másr észt arról beszélt, hogy a politikai életet meg kell újítani, véget kell vetni a durva vitáknak. "Itt az ideje hátrahagyni egyre elviselhetetlenebb közéleti, politikai terheinket. A politikai megosztottság miatt Magyarország az elmúlt több mint fél évtized ben rossz útra tévedt. Magyarországnak felelős politikusokra, nem pedig a féligazságok és a hamis adatok romló árujával házaló erőszakos politikai kereskedőkre van
