Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-15
9 Mi ezzel a baj? Az, hogy Spanyolország nem i gazán teheti meg többé, hogy amikor a határok körötte minden szomszéd irányában szabadon átjárhatók, akkor egymilliónyi új ember legalizálásával egyúttal a szomszédok felé is kapukat nyit. Igaz, engedélyük formálisan csak spanyol területen jogosít fel hoss zabb tartózkodásra, ám a mozgásszabadság mégiscsak EUléptékű. És egyes tagországokat több mint aggaszt annak kilátása, hogy eztán a spanyol földön „tisztára mosott”, bizonytalan hátterű gazdasági menekültek végül az ő térfelükön landolnak. Mindez valaho l egyébként közvetve az uniós integráció alapvívmányának tekintett négy szabadságjog egyikét, a személyek szabad áramlását is érinti. Még ennél is közvetlenebbül a négy szabadság szívéig hatol egy másik, ezekben a hetekben újból kiélesedő – amúgy már hónap ok óta zajló – kakaskodás a szolgáltatások szabadságának kiteljesítéséről. Itt az a jogszabálycsomag okoz vitákat, amely felveti, hogy a szolgáltatások és szolgáltatók kezelésekor az eredetország elvét alkalmazzák (például foglalkoztatási feltételek rögzít ésében és hasonlókban). A vita már régen dúl, ennek egyik következménye, hogy egyre több potenciális szolgáltatási területet kivonnak a csomagból, mondván, hogy ezeknél túlságosan érzékenyen csapódnának le a különböző adottságú tagországok eltérő hátterébő l adódó eredetkülönbségek. Ez most csak két példa – volna még – , de érdemes már itt megállni, mert akad egy visszatérő közös tanulságuk (miként a hozzájuk hasonlókban is). Az elsőnél az okozott gondot, hogy a migrációs politika (egyelőre tagállami hatásk örben tartott) szabályozása konfliktusba került az uniós szinten már meglehetősen előrehaladott mozgásszabadság – a schengeni megállapodás és az ebből fakadó szabad határátlépés – integrációs vívmányaival. A másodiknál a szolgáltatásoknak nagyobb EUszabad ságot adni óhajtó törekvések szaladtak bele a nemzeti hatáskörben tartott szociálpolitikai rezsimek különbözőségébe. Mindkét eset egy EUalapdilemma konkrét esetekben való manifesztálódása. Tudniillik, hogy az unió szándékosan az érinthetetlenül nemzeti és az önkéntesen bevállalt nemzetek feletti mechanizmusok kényes egyensúlyára épít. Vannak területek, ahol az előbbi a meghatározóbb – mint a védelempolitika, az adózás vagy szociálpolitika – , van, ahol az utóbbi (például az egységes piaci műveletek jó rés zénél). Csakhogy az evolúció az integrációban sem (csak) politikai elhatározás kérdése, hanem a tényleges folyamatokból is állandóan kinövő valami. Újra és újra felvetve annak igényét, hogy a további fejlődés érdekében döntsék már el: adott területeken vég ül is a nemzetinek rendeljéke alá a nemzetek felettit, vagy fordítva. Voltaképpen az egész EUintegráció története arról szól, hogy valamely vonatkozásban idővel megkerülhetetlenné válik a válasz erre a kérdésre, az pedig a végén sok esetben a nemzetek felettinek ad elsőbbséget. A jelen példákban a személyek szabad áramlása, a schengeni rendszer nemzetek feletti logikája került összeütközésbe a migrációs politika nemzeti szintű kezelésével. Az utóbbinál a szolgáltatások szabadságának nemzetek feletti evo lúciója torpant meg a szociálpolitika nemzeti szintű szabályozásánál. Mindkét esetben a kérdésről folyó vita elment a végső határig, ahol már nem lehetséges néhány technikai feltétel módosításával felszabadítani az elakadt folyamatokat. Csakis rendszergyök erekig lenyúló döntésekkel együtt lehet továbblépni. Demonstrálva egyúttal, hogy az adott konkrét problémakör jelentheti az EUintegráció (pillanatnyi) határát, de minősülhet majd egy újabb integrációs hullám kiindulópontjának is. Egy dolog biztos: sokái g a jelen patthelyzetben nem maradhat. vissza Nyemcov ad tanácsokat Juscsenkónak Népszava 2005. február 15. Az oroszországi jobboldali erők szövetségének egyik vezetőjét, Borisz Nyemcovot tették meg Viktor Juscsenko ukr án elnök tanácsadójának - jelentette be az ukrán elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője, Irina Gerasenko, aki kifejtette: Juscsenko mindig is az ukránorosz kapcsolatok elmélyítéséért szállt síkra. Nyemcov az ItarTassz hírügynökségnek adott nyilatkozatá ban is úgy vélekedett, legfőbb feladata az oroszukrán viszony javítása lesz, illetve annak elősegítése, hogy minél több orosz cég fektessen be Ukrajnában. vissza
