Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-11
11 támogatást kapnak a tapasztalatcserék a határrégió gazdasági együttműködésének megerősítése és az iskolai tehetséggondozás érdekében. vissza Ukrajna – lendületben az ország Világgazdaság 20050211 Szerző: Gazda Albert Viktor Juscsenko, a „ viszontagságosan” megválasztott ukrán államfő nem keresi a kompromisszumokat – és ez bejön. A „forradalom előtti” elittel, Leonyid Kucsma embereivel szemben harcos, új miniszterelnököt „csont nélkül” erősítette meg tisztségében a parlament – amelyből úgysz ólván eltűnt az ellenzék. Az ukrán gazdaság teljesítménye 12 százalékkal nőtt 2004ben. Az ukrán ipari termelés januárban 8,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Mintha a legfrissebb makrogazdasági adatok is Viktor Juscsenko le hetőségeit, esélyeit javítanák. A november – decemberi választások harmadik fordulójában célba ért „ellenzéki” politikus előtt ma nincs akadály. Az új ukrán államfő a januárt merészen és hiba nélkül abszolválta. A viharos választások körülményeit és lehets éges következményeit elemző csapata – úgy tűnik – jó stratégiát dolgozott ki. Ennek elsődleges eleme a bátorság. A forradalmi „svung” most alkalmas és elégséges ahhoz, hogy meg lehessen cselekedni mindazt, ami máskor, a kedélyek csillapodtával talán nem „m enne át”. Juscsenko először is egyik legközelebbi, ám egyben legradikálisabb „harcostársát” jelölte miniszterelnöknek. Julija Tyimosenko sosem arról volt híres, hogy „gátlásosan” bánna politikai ellenfeleivel – vagy üzleti vetélytársaival. (Jelölése jelzés volt a hatalmas szomszéd felé is: az államfő aznap hozta nyilvánosságra döntését, amikor első hivatalos külföldi látogatására indult – Moszkvába.) Az „ellenzék” híveinek számító ukrán polgárok által Juljának becézett üzletasszonypolitikusban meglenni lát szik az az erő, amely elégséges lehet a hatalomból távozni kényszerült hatalmasok gazdaságipolitikai pozícióinak megroppantására. Tyimosenko első bejelentéseinek egyike a Krivorozssztal privatizációjának visszafordítására irányult. Az ügy szimbolikus. Elő ször is, a szomszédos országban a kohászat az, ami eggyel arrébb – Oroszországban – az olaj- és gázipar. Azaz a Krivij Rihi acélművekről könnyen lehet állítani, hogy nemzeti kincs, amelyet – a cég elképesztő üzleti eredményeire is tekintettel – elkótyavet yélt az előző hatalom. Azt is mindenki tudja, miért éppen azok „húzhatták be” a vállalatot, akik: Viktor Pincsuk a dnyepropetrovszki – hm – üzleti körök fő embere és Kucsma veje, Rinat Ahmetov első a donyecki egyenlők között. Igaz, a történetnek távolról s incs vége. És nemcsak azért, mert az ukrán legfelsőbb bíróság csak február 18án dönt a tranzakcióról, hanem azért is, mert a Krivorozssztalsztori a magánosítási regényfolyam egy fejezete csupán. Mindenesetre tény: Juscsenko a feketegazdaság kifehérítése végett a minap gazdasági amnesztiát hirdetett – bármit is jelentsen ez. Ahogyan Magyarországon, Ukrajnában is az most a kérdés: meddig tart a lendület. A minisztériumokban már exellenzékiek ülnek, újak a megyei kormányzók, s az elnöki hivatal is a helyér e került, titkárság lesz belőle. Ez fontos: a „forradalom” előtt a szociáldemokrata Viktor Medvedcsuk irányította elnöki „adminisztráció” birtokolta a tényleges hatalmat. Ami a legérdekesebb, hogy a parlamentből eltűnőben van az ellenzék. Az Egyesült Szoci áldemokrata Párt frakciója felére csökkent (a szocialistákhoz menekülne a magyar Gajdos István is, és úgy tűnik, a párt kárpátaljai szervezetének kétségbeesett tiltakozása ellenére befogadják), az Ukrajna Régiói (Viktor Janukovics hátországa) halódik, a ko mmunisták meg nem tudják, mit is kellene ebben a helyzetben csinálniuk. Beszédes momentum: Tyimosenkót a képviselők több mint kétharmada támogatta voksával – és egyetlen ellenszavazatot sem kapott. Egyelőre tehát szó sincs a heterogén – a radikális jobbold altól a szocialistákig érő – koalíció erodálódásáról. Persze mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet – ám annak kivételes. Az ország sorsa azonban a jövő évi parlamenti választásokon dől el. A kilátások biztatóak. vissza K ijev számíthat Budapestre – Viktor Juscsenko elnökkel is tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Népszava 2005. február 11.
