Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-01
14 Érdemes egyáltalán lapot indítani? Miként viszonyul a román társadalom a sajtóhoz? A hadsereg és az egyház után a sajtóban bíznak leginkább. Joggal? Előfordulh at, hogy nem, de ez nem az újságírók, hanem a tulajdonosok hibája. A kormányzat ugyanis nem a hírlapírót, hanem a tulajt, főszerkesztőt próbálta befolyásolni, közülük pedig sokan engedtek is ennek – nyilván úgy, hogy közben maguk is sok pénzt kerestek. O lvasottak is az újságok? Ez furcsa, ugyanis a román lakosságnak mindössze 25 százaléka olvas újságot. És ennek dacára nagy a bizalomindexe a sajtónak. Igen, de nem értem, miért. Talán szociológusnak, pszichológusnak, esetleg pszichiáternek kell lenned, hogy ezt meg tudd magyarázni. De előfordulhat, hogy az egész hátterében csak a gazdasági helyzet van: az embereknek nincs pénzük. Pedig a lapok nem annyira drágák, egy kenyér például többe kerül, mint egy újság. Mekkora a befolyása a sajtónak? El tud ér ni valamit, ha nagyon akarja? Néha sikerül, máskor nem – nem lehet biztos erőről beszélni. Szóval nem "negyedik hatalmi ág"? Azt hiszem, inkább a politikusok hiszik, hogy a sajtó negyedik hatalom, tehát óvatosak, megpróbálnak védekezni. Az újságírók ke vésbé érzik így. Inkább arról beszélhetünk, hogy azokban, akik igazán komolyan veszik ezt a szakmát, egyfajta frusztráció alakult ki: dolgozol, írsz, de nem történik semmi. De valószínűleg ez a jelenség van annak hátterében is, hogy az emberek bíznak a saj tóban, de nem olvassák azt. Látják, hogy a lapok erőlködnek, de nem történik semmi. Nem az újságírót okolják, viszont azt mondják: minek az egész? Így viszont a lakosság számához viszonyítva tényleg alacsonyak a példányszámok. A legnagyobbak, az Adevarul é s az Evenimentul Zilei százezer példány körül jelennek meg, miközben Romániának több mint húszmillió lakosa van. Milyen jövőképe lehet a román sajtónak? A választások után, amikor eltűnhet ez a roppant erős korrupciógerjesztő tényező, az állami hirdetés , illetve a televíziók már nem számíthatnak adósságelengedésre, a jövő biztató. Tegyük hozzá azonban: nekünk magunknak is rendet kell tennünk a házunk táján. Megjelentek itt mindenféle figurák, akik nagy politikai elemzőknek, véleményformálóknak adták el m agukat, s akik – titokban vagy nyíltan – a kormány játékát játszották. Azt hiszem, nekünk, a szakma képviselőinek magunk között is takarítanunk kell. Van erre akarat? Van, a másodikharmadik vonaltól lefelé, azok körében, akik igazából elvégzik a munkát . A főnökök nyilván ellenállnak, de hát ők maguk is felelősek azért, ahova a román sajtó jutott. Két újság, két kiadó, két botrány - A román kormányváltás után kiderülhet A román kormányváltás után kiderülhet, igazából politikai vagy gazdasági okok ál ltake két nagy hírű román napilap tavalyi botrányainak hátterében. Az Evenimentul Zilei és a Romania Libera szerkesztői egyaránt állítják, tulajdonosaik, a svájci Ringier, illetve a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung a megbukott kormány vezetőinek akar tak kedvezni, ezért igyekeztek fegyelmezni lapjaik újságíróit. Evenimentul zilei A két szóban forgó újság közül az EZ a jelentősebb. Az Európában (Németország, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Bulgária, Románia) mintegy húsz lapot működtető Ringie r svájci cég Romániában az írott sajtó minden ágazatában jelen van, az EZ mellett a Libertatea napilapot, a nagy példányszámú Pro Sportot, a legtekintélyesebb gazdasági hetilapot, a Capitalt, és a női magazinok között vezető szerepet betöltő Unicát jelente ti meg. Az 1992ben alapított Evenimentul Zilei részvényeinek
