Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-10
16 HVG: Szép gondolat, ám a koalíció két fő ereje, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt mintha nem osztanák, hiszen nemcsak országos és megyei, hanem még városi, sőt vállalati szinten is eltávolítják azokat a vezetőket, akik szerintük a szociáldemokratákat, a PSDt szolgálták. B. L.: Va nnak kimondottan politikai jellegű tisztségviselők, akiket a kormány nevez ki. Ugyanakkor szeretném, ha a többiekben és az állami vállalatok igazgatóiban is tudatosodna, nem örök életűek a székükben. Nekik hamarosan versenyvizsgán lesz alkalmuk megméretkez ni ellenjelöltekkel. Jellemző egyébként a bukaresti mentalitásra, hogy sok ember, aki négy éve nem hívott fel, most hűségesküt tett. Vagy az, hogy a vállalatigazgatók első jelentéseikbe máris beleszőtték a kormányprogram passzusait. HVG: S vajon az elköve tkező kéthárom év azzal telik majd, hogy a koalíciós pártok a parlamenti arányok alapján osztozkodnak majd a pozíciókon? B. L.: Fennáll a veszélye. Mi mindenesetre figyelmeztettük koalíciós kollégáinkat, hogy a koalíciós szerződést sürgősen alá kellene ír ni, utána pedig - ott, ahol politikai döntésre van szükség - gyorsan osszuk le a tisztségeket. HVG: Döntéseiben mennyire lesz a román kormány minisztere és mennyire magyar? B. L.: Képtelenség elszakítani egymástól a két dolgot. Naponta hívnak fel magyar p olgármesterek, megyei, városi RMDSZvezetők, hogy támogatást kérjenek infrastrukturális beruházásokra. S tény, hogy az erdélyi megyék - főként utak tekintetében - rendkívül elmaradottak mondjuk Moldvához képest: ezért most kiemelt állami beruházás lesz a B alavásárSzovátaCsíkszereda és a ParajdGyergyó út korszerűsítése, összesen 55 millió euróért. HVG: Mi lesz, ha megvádolják: a magyar megyéknek kedvez? B. L.: Állok elébe. Annak idején államtitkárként is megvádoltak ezzel, de tények és számok bizonyítot ták az ellenkezőjét. HVG: Az előző kormány még a választások előtt sebtében és rengeteg kompromisszummal lezárta az EUcsatlakozási fejezeteket. A kapkodás nem szülte időzített bombákat, amelyek az önök kormányzása alatt robbanhatnak? B. L.: Még néhány h ónapnak el kell telnie, hogy pontosan felmérjük, tulajdonképpen miként is zárta le Románia a fejezeteket. Az első leltár szerint nagy bajok nincsenek, elődeink elég jól tárgyaltak. De a versenyfejezetet, a belügyet és az igazságszolgáltatást valóban kapkod va zárták le, itt még adódhatnak problémák, ha nem sikerül betartani az olyan vállalásokat, mint a közigazgatás decentralizációja vagy az igazságszolgáltatás függetlenítése a politikától. Mindazonáltal Brüsszel tudtára hoztuk: nem mutogatunk hátra, amit a Nastasekabinet letárgyalt, azt valósítjuk meg. HVG: Elég erőse az RMDSZ pozíciója a kormányban, vagy csak statisztálnak ahhoz, amit a nagyok művelnek? B. L.: Az RMDSZnek még sohasem voltak olyan erős kormányzati pozíciói, mint most. Nem nevezném magunkat statisztának, de előfordulhat, hogy hiába kong atjuk a vészharangot egyegy ügyben, a nagyobb kormányzati partnerek nem figyelnek ránk, mert egymással civakodnak. Az utóbbi hetekben kérve kértük őket: intézzük el hamar a hatalomváltást, aztán koncentráljunk arra, hogy Románia áprilisban aláírhassa az u niós csatlakozási szerződést, hozzuk meg a hiányzó törvényeket. Nemigen hederítettek ránk. Fontos volna, hogy egy éven belül - amint arról pletykákat hallani - fuzionáljanak a demokraták és a liberálisok. Akkor mi is egy partnerrel tárgyalnánk, nem kettőve l. Markó Béla miniszterelnökhelyettes, Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, illetve Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter pozícióját stabilnak érzem, bár buktatók is állnak előttük. Markóhoz tartozik az uniós integráció; képzelhetik, mekkora felel ősséggel jár ez most. HVG: A liberálisok még mindig neheztelnek az RMDSZre amiatt, hogy Kovászna megye élére magyar prefektust neveztek ki? B. L.: Túlpolitizálták az ügyet, mint ahogy velünk szemben bármikor túlpolitizálható egy magyar tisztségviselő kin evezése, az óhajtott székely területi autonómia vagy újabban a kolozsvári BabesBolyai Egyetem magyar tanszékeinek leválási és önállósodási szándéka. De a román társadalom ma sokkal
