Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-10
9 állampolgárság megadásával a magyar állam a saját jogi fennhatósága alá vonná a szomszéd országok polgárainak egy részét. A népszavazásra föltett kérdés nem arra vona tkozik, hogy kezdjene tárgyalásokat a magyar kormány a szomszéd államok kormányaival a kettős állampolgárságról, hanem azt, hogy alkossone az Országgyűlés törvényt a magyar állampolgárság kiterjesztéséről (akár hozzájárulnak ehhez szomszédaink, akár nem) . Így hát a döntés egyoldalú volna. Márpedig egy állam jogi fennhatóságának egyoldalú kiterjesztése egy másik állam polgáraira, akik annak az államnak a területén élnek, megsérti az érintett állam szuverenitását." Ezen a bekezdésen csak az nem gondolkodi k el, aki szerint mindegy, hogy ők (a románok, a szlovákok, az ukránok, a horvátok) mit gondolnak - aki nem törődik sem az államközi kapcsolattartás írott és íratlan szabályaival, sem a térségünkre jellemző feszültségekkel. De most nem erre akarok kitérni, hanem a higgadt stílusra, amely végig megmarad ilyennek, és az érvelésre, amelynek alapja a nemzetközi jog. Persze Kis Jánossal is lehet vitatkozni (mint mindenkivel), de míg másokkal szemben gyakran a demagógia eszköztárát kellene felvonultatni, őt érvek kel győzhetnénk meg. Elegánsan, nagyvonalúan, emelkedetten, humorral. De hát ezekhez aligalig volt szerencsénk. Még egyetlen feltételezésemet szeretném megfogalmazni. Miért hatott ez a kudarc annyira felkavaróan, bénítóan, sértően? (Gondoljuk meg, milye n kétségbeejtő egy vajdasági magyar számára, akit éppen a magyarságáért fenyegetnek, akinek a bőrére ment a népszavazásosdi, tehát az igen életbevágóan fontos bátorítást jelentett volna.) Hiszen minden határon túlinak lehetett tapasztalata arról, hogy a ma gyarországiak gyakran milyen tudatlanok, elutasítóak vagy éppen rosszindulatúak velünk szemben. Régebben idéztem már a nagylaki határőrt, aki azt kiáltotta: "Majd akkor leszel magyar, ha olyan útleveled lesz, mint nekem!" A válasz a gyakran szóban kerese ndő. Gyakran és főleg sokan olyanok voltak valóban, de sokan és gyakran egészen mások, érdeklődők, nyitottak, kedvesek - és az ember nem tudhatta, kik vannak többségben. December ötödikén az elutasítás vagy legalábbis a közömbösség kerekedett felül. És h a ez a mondat nem igaz, mi akkor is ezzel a tapasztalattal maradtunk. vissza Élénkülőben a gazdasági kapcsolatok Ukrajnával Világgazdaság 20050210 Szerző: N. Vadász Zsuzsa Gazdasági együttműködési megállapodást is aláí rnak ma Kijevben Gyurcsány Ferenc kormányfői egynapos villámlátogatása alatt – tudta meg a Világgazdaság. A miniszterelnök négyszemközt tárgyal Julija Tyimosenko új ukrán kormányfővel, majd az általuk vezetett két delegáció plenáris ülésen tekinti át a két oldalú kapcsolatokat. A tervek szerint további dokumentumokat is aláírnak: egy kulturális tárcaközi munkatervet és együttműködési megállapodást a Budapesti Gazdasági Főiskola és a kijevi közgazdasági egyetem között. A vizit a kölcsönös bemutatkozásra kínál lehetőséget, éppen ezért üzletemberek ezúttal nem kísérik el Gyurcsányt. Az aláírandó gazdasági kormányközi megállapodás – amelyet Magyarország sorozatban köt meg fontos unión kívüli partnereivel – kijelöli a fejlesztendő területeket, rögzíti a gazdaság i együttműködési vegyes bizottság felállítását. Természetesen vannak specifikumai is a most aláírandó magyar – ukrán szerződésnek – tudtuk meg Závoczky Pétertől, a gazdasági tárca illetékes főosztályvezetőjétől. Ezek között is kiemelten fontos szerepet kap a befektetésekkel foglalkozó terület, amely nemcsak a jövőbeni lehetőségek miatt lényeges, hanem azért is, mert már most is szép számmal van magyar érdekeltség Ukrajnában, illetve ukrán Magyarországon. Az előbbire példa egy kárpátaljai erőmű, egy papírgyár s a tervezett kijevi Libigy Plaza, az utóbbira az ukrán kézbe került DAM. Becslések szerint Ukrajnába eddig mintegy 85 millió dollárnyi magyar működő tőke áramlott. További specifikuma a megállapodásnak a határ menti együttműködés, aminek az ad különös j elentőséget, hogy a határ mindkét oldalán viszonylag elmaradottabb országrészek vannak, s ezek közös fejlesztése mindkét fél érdeke, elég, ha a Záhony – Csap körzetre gondolunk, emlékeztetett a főosztályvezető. A
