Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-09
8 szempontjából fontos, de az igazából soha nem rendeződött román – magyar szomszédi viszony szempontjából is jelentős előrelépés. Magyarország Románia számára egyetlen uniós szomszédként nemcsak kizárólagos közvetlen szárazföldi kapocs az egységes Európa felé, hanem egyben közvetítő is a kontinens nyugati fele és a huszonkétmilliós ország között. Románia egyébként komoly kihívásokkal szembesül. Felzárkózó gazd aság révén bruttó hazai össztermékének növekedése európai mértékkel mérve rendkívül magas (2004ben 7,5 százalék körül volt), de nem mondható kifejezetten egyensúlyinak. A növekedés motorja elsősorban a lakossági fogyasztás, másodsorban pedig a beruházások , aminek következtében külső egyensúlya folyamatosan romlik. A folyó fizetési méreg deficitje több, mint a GDP hat százaléka, ami – hozzátéve, hogy Romániában a multinacionális vállalatok újrabefektetett nyeresége elenyésző – struktúrájában nem sokkal kise bb, mint a magyar külső egyensúly hiánya. A román gazdaság- és társadalompolitika számára most és az elkövetkező években is a legkomolyabb kihívás az lesz, hogyan tartsa kordában a lakossági fogyasztás dinamikáját egy olyan országban, ahol a társadalom a m últ örökségéből adódóan még mindig messze az európai mértékkel kívánatosnak tartott életszínvonal alatt él, miközben egyébként az ország lassan, de biztosan gyarapodik. A számottevő reformok felé vezető út első lépéseit a román kormány már megtette, ami meglepően kedvező fogadtatásra talált a nemzetközi befektetői társadalom körében. A legnagyobb befektetési bankok ajánlják Romániát részvény- és kötvénybefektetőiknek, alkalmasint nyakatekert, de hatékony (és jogilag nem támadható) megoldást kínálva a jele nleg még érvényben levő devizaszabályozás megkerülésére is. Nyugodtan lehet mondani, hogy a befektetők szinte mániákusan vetették magukat bele a román piacba, legszebb álmaikat vetítve ki az egyébként valóban jól kommunikált román jövőkép egére. A piac von zerejét egyébként nemcsak az növeli, hogy van végre sztori, amelyre jelentősebb tőkéket lehet mozgatni, hanem az is, hogy a világban alacsonyak a kamatok, a „kockázatmentes” amerikai és európai kötvények szinte semmilyen reálmegtérülést nem ígérnek, az oly an kockázatosabb befektetésekből pedig, mint a részvények és a feltörekvő piacok, szinte minden levet kifacsartak már. Ezzel szemben Romániában még mindig magasak a kamatok, hogy küzdhessenek a csökkenő, de most is tíz százalék körüli infláció ellen, miköz ben a beáramló működő tőke erősíti a lej árfolyamát. A befektetői optimizmust az sem zavarja, hogy az országról publikált gazdasági adatsorok hiányosak, megbízhatóságuk pedig, különösen ami az állam pénzügyeit illeti, erősen kétes. A román gazdasági veze tés már régebben elhatározta, hogy 2004 végével a tőkeműveletek teljes felszabadításával teljesen liberalizálja devizáját. A pénzügyi befektetőkkel folytatott eszmecsere kapcsán azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a magas kamat és a „makrosztori” milliárd eur ós nagyságrendű forró pénzt vonzana a nem túl fejlett devizapiacra, ami az első körben feltehetően irreális szintre erősítené a lejt, majd később kiszámíthatatlan árfolyammozgásokat okozna a devizapiacon. A román jegybank ezért a halasztás mellett döntött, időt hagyva a spekulatív pénznek, hogy bonyolult, offshore derivatív konstrukciókon keresztül fokozatosan szivárogjon be az országba, és ne három nap alatt ömöljön be a bukaresti bankközi piacra. A befektetői érdeklődés óriási, de ezzel együtt az elváráso k is magasak. A román vezetésnek vigyáznia kell arra, hogy ha már beengedi, nehogy elriassza a forró pénzű befektetők kiszámíthatatlan csordáját. vissza Budapest támogatja Zágráb EUtagságát - Hivatalos magyarországi látog atáson tartózkodik Ivo Sanader horvát miniszterelnök Népszava 2005. február 9. Szerző: Semjén Adrián Horvátország minden tőle telhetőt megtett és megtesz azért, hogy március 17én elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az unióval - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc tegnap Budapesten, miután tárgyalt a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Ivo Sanaderrel. A horvát miniszterelnök találkozott Szili Katalin házelnökkel is. Magyarország történelmi kötelessége, hogy támogassa Zágráb csatlakozását, amely s zolgálja Európa, a Kárpátmedence és a térség stabilitását - mondta a magyar kormányfő a közös sajtóértekezleten. Gyurcsány
