Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-08
9 határon túlról jövő magyar veszedelem témáját, politikailag érthető, de erkölcsileg megbocsáthatatlan. Heller Ágnes filozófus szerint Magyarországon nem lehet törvényt hozni a kettős állampolgárságról. Ráadásul vannak országok, ahol, ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az eredetit elveszíti. Ha mégis lenne úgynevezett kettős állampolgársá g, az nem vonatkozhatna csak az erdélyiekre, ugyanis országonként ezt a kérdést nem lehet differenciálni. A "népszavazási cirkuszról" Pomogáts Béla irodalomtörténész azt mondta: a román nacionalisták érdeke, hogy a magyarok eljöjjenek Erdélyből. Tamási Á ront idézte: aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Szerinte nincs nemzetstratégia, csak pártérdekeket szolgáló propaganda. Ez több mint hiba, ez vétek. Úgy vélte, hogy a határon túli magyarok igenis kapjanak magyar állampolgárságot, de ezt jogilag k ell kidolgozni, nem pedig újságcikkekben megfogalmazni. "A magyarigazolvány és a nemzetpolgárság olyan, mint a műpénisz, amellyel nem lehet gyereket csinálni" - vélekedett Pomogáts. vissza Nem engednek az állampolgárságból – Szabadkán különfórumot alakítottak a határon túliak - véleményezik a Gyurcsánycsomagot Népszava 2005. január 8. Szerző: Bajtai Kornél Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be tegnap Szabadkán a határon túli magyar politikai szervezetek részvételév el tartott - és "kis Máért"nek elkeresztelt - tanácskozás. A kárpátmedencei, nyugateurópai és tengerentúli magyar kisebbségek képviselői eredményes megbeszélést folytattak, amelynek eredményeképpen új egyesülés született: a Határon Túli Magyar Szervezet ek Fóruma (HTMSZF). A résztvevők közös nyilatkozatban szögezték le: a határon kívüli magyar nemzetrész nem mond le a kettős állampolgárságról. Az újonnan létrejött fórum a határon kívüli magyar politikai pártok egyeztető szerveként fog működni, amely éve nte legalább kétszer összeül. Ennek kárpátmedencei képviselői szavazati joggal rendelkeznek, míg a többi régió képviselőinek megfigyelői státusuk lesz. Új tagok azon magyar politikai szervezetek lehetnek, akiknek a felvétele kapcsán konszenzus alakul ki a tagok között. A zárónyilatkozatban az aláírók röviden értékelik a népszavazás után kialakult helyzetet, elítélik az általuk félrevezetőnek nevezett kampányt, ugyanakkor köszönetet mondanak azoknak, akik "igen" szavazatukkal támogatták a kettős állampolgá rságot. A kisebbségben élő magyarság szülőföldön maradásának fő feltételeként az autonómiaformák törvényi szavatolását és gyakorlati alkalmazását, valamint a méltányos költségvetési és gazdaságijogszabályi háttér megteremtését jelölik meg, melyhez kérik a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatását. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a határon kívüli magyar közösségek közül legnehezebb a vajdasági és kárpátaljai magyarság helyzete, tekintve, hogy Szerbia és Ukrajna fény évekre vannak az uniós csatlakozástól. Ezért esetükben az anyaországi támogatások és a kettős állampolgárság tekintetében pozitív diszkriminációt követelnek. A nyilatkozat végén kifejtik, hogy a kettős állampolgárságról nem mondanak le, és követelik az ezt szabályozó törvény kidolgozását a magyar Országgyűléstől. Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön nyilvánosságra hozott ötpontos csomagjával kapcsolatban az az általános vélemény alakult ki, hogy amíg annak tartalmával nem ismerkednek meg a résztvevők, a ddig érdemileg nem is nyilatkozhatnak róla. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy pártja támogat minden olyan kezdeményezést, amely a határon túli magyarság életkörülményeinek javítását szolgálja, de kérni fogják a kormánytól a részletes ko nzultációt a kérdésben. Szerinte a kettős állampolgárság minden egyéb követeléstől független igény. Bugár Béla az MKP elnöke olyan kijelentést tett, amely szerint ígéretekkel nem kívánnak foglalkozni, csupán konkrét javaslatokkal, ez azonban ebben a formáb an nem nevezhető komoly ajánlatnak. Kasza József a házigazda VMSZ elnöke ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy szerb állampolgár lehet bárki, aki Szerbiát saját államának tekinti, ezért nem világos, hogy honnan a félelem a magyarság körében.
