Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-08
4 decemberi népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A délvidéki egyezt etésen egyetlen anyaországi szervezet sem kapott meghívást, mégsem volt hiányérzete senkinek. Ezúttal nem voltak viták, elmaradtak a Magyar Állandó Értekezleten oly megszokott ironikus szurkálódások, a képmutató hátbaveregetések, a mellébeszélések. Nem hiá nyoztak az újdonsült magyar miniszterelnök színészi alakításai és a bábszerepre kárhoztatott szocialista „szakpolitikusok” bikkfanyelvű szólamai sem. Különösen nem hiányzott a Máért örökzöld résztvevője, az SZDSZes Eörsi Mátyás, aki általában egy személyb en igyekszik képviselni a szomszédos országok többségi nemzeteinek véleményét. A határon túli magyar vezetők most első alkalommal saját kezükbe vették a kezdeményezést. Nem ők véleményezték az anyaországi politikusok különböző elképzeléseit arról, hogy m i is lenne igazán jó nekik és az általuk képviselt közösségeknek, hanem maguk tették le az asztalra nemzetstratégiájukat. Korántsem ultimátum ez részükről, csupán egy egyértelmű kérés, kérdés, amelyre mindössze két lehetséges válasz van: igen vagy nem. Nin cs de, és nincs csakhogy. Mennyire szánalmasnak tűnik a határozott szabadkai kiállás mellett a görcsös budapesti próbálkozás. Néhány óra alatt született miniszterelnöki ötlet vízumokról, útlevelekről, honosítási könnyítésekről, természetesen a legminimál isabb konkrétum nélkül – ezzel igyekezett elejét venni a határon túli csúcstalálkozó döntéseinek Gyurcsány Ferenc. Tette mindezt úgy, hogy egyetlen szóra sem méltatta a szabadkai egyeztetést. Harcba lendült, de ahhoz már túl gyáva volt, hogy az ellenséget megnevezze, s azzal az ismét összehívott Magyar Állandó Értekezleten megmérkőzzön. Ahhoz nem fér kétség: Gyurcsány harcban van a határon túliakkal. Nem véletlenül csöppent bele a konfliktusba, azt ő maga gerjesztette, és jól érzi magát harcos szerepében. Az egyházak ellen indított offenzíva után most a szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek következnek. Gyurcsány Ferenc kívánja megmondani, mit és mennyit hajlandó adni azoknak, akik szépen kérnek. A szabadkai egyeztetés, az ott megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma mérföldkő lehet a magyar nemzetpolitikában. Egyrészt az egységes fellépés talán örökre megszünteti az anyaországi politikumhoz kötődő szekértáborokat, a hazai pártok pedig a maguk részéről a napnál világosabban állást foglal hatnak a kisebbségben élő nemzettársak ügyében, elfogadják igényeiket vagy sem. E lépés megtételének okát azonban egy pillanatig sem szabad feledni. Tizenöt évvel a rendszerváltozás után a nemzetegyesítés folyamatának kiteljesedése helyett a határon túli magyarok az anyaország kormányával szemben kénytelenek közös frontba tömörülni. vissza Négy magyar prefektus Erdélyben Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósítónk • 2005. január 8. Négy prefektusi hely et kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) s a kabinet hármat már tegnap ki is nevezett. BeszterceNaszód megyében Szilágyi János, a megyei RMDSZszervezet elnöke, Kovászna megyében György Ervin, a szövetség Kereszténydemokrata Mozgalom elneve zésû platformjának alelnöke, Máramaros megyében pedig Böndi Gyöngyike, volt RMDSZes parlamenti képviselõ képviseli a következõ idõszakban a kormányt. Az RMDSZ által megszerzett negyedik kormánymegbízotti hely a KrassóSzörény megyei, de erre a posztra c sak a jövő héten neveznek ki prefektust. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, területfejlesztési miniszter elmondta: az RMDSZ összesen nyolc megyében állíthat alprefektust, Hargita, Maros, Arad, Temes, Brassó, Szilágy, Szatmár és Hunyad megyének tehát már a jövő héten magyar alprefektusa lesz.
