Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-07
18 Jadranka Kosor nem hajlandó ma kiállni Stipe Mesic ellen. A horvát elnökválasztás második fordulójába bejutott két jelölt így legközelebb csak január 14én állhat a kamerák elé, s csaphat össze egymással. Kosor asszony kamp ányfőnöke kijelentette, azért döntöttek a halasztás mellett, mert egy a vita szerinte "tönkretenné az egész kampányt". Mesic munkatársai sajnálatukat fejezték ki a konzervatív kormánypárt, a HDZ jelöltjének elutasítása miatt. vi ssza Elutasították Janukovics panaszát Népszava 2005. január 7. A jelek szerint szabad az út Viktor Juscsenko, az ukrán ellenzék vezéralakjának elnökké való beiktatása előtt. Az ukrán Legfelsőbb Bíróság ugyanis elutasította a napokban lemondott minisz terelnök, Viktor Janukovics panaszát, aki nyolc százalékkal szorult Juscsenko mögé az elnökválasztás december 26án rendezett, megismételt második fordulójában. vissza Kezelni tudjuk a magyarromán viszony problémáit – Markó Béla, a bukresti kormány miniszterelnökhelyettese szerint az erdélyiek közel juthatnak a területi autonómiájuk megvalósításához Népszava 2005. január 7. Szerző: Kepecs Ferenc Nehéz volt elérni Markó Bélát és telefoninterjút készíteni vele, hiszen a Romá niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnökének december vége óta újabb - és a jelek szerint igen időigényes - tisztsége van: ő a bukaresti kormány miniszterelnökhelyettese. Először azt kérdeztük tőle, milyen esélyeket lát az erdélyi magyarsá g régi vágyának, az autonómiának megvalósítására. Egyáltalán, milyen autonómiaformáknak van realitása a mai Romániában? - Az elfogadott kormányprogram előirányozza: meg kell teremteni a kulturális autonómia jogi kereteit. Én úgy gondolom, hogy ezt az elk övetkezendő négy esztendőben meg is tudjuk valósítani. Ami a területiközigazgatási autonómiát illeti, egy nagyon erőteljes decentralizációval - amely ugyancsak szerepel a kormányprogramban - közel kerülhetünk e célunk realizálásához is. Ebből a szempontbó l pillanatnyilag a romániai gazdasági fejlesztési régiók átszervezését tartom a legfontosabbnak és bízom abban, hogy ebben is meg fogunk tudni állapodni egymással. - E régiók átszervezése lehetőséget teremt arra, hogy a magyarlakta területek gazdasági aut onómiát kapjanak? - Az egész országban kell lehetőséget teremteni a különböző önkormányzatok, illetve gazdasági fejlesztési régiók számára arra, hogy minél nagyobb autonómiára tehessenek szert. Hiszen az elkövetkezendő években mindkét kérdés kulcskérdés le sz az ország számára: az autonómia is és a gazdaság is. - Akkor maradjunk az általános romániai problémáknál: az új kormányt Románián belül és kívül is úgy emlegetik mint a milliomosok és a "nyugatos" üzletemberek, illetve értelmiségiek kormányát. Vajon n em kelte ez szociális feszültséget egy olyan országban, amelyik - bár természeti kincsekben gazdag - Európa legszegényebbjei közé tartozik? - Szegény ország vagyunk, ez tagadhatatlan. Ez egyébként az egyes lakosságcsoportok választási magatartásában is vi lágosan kifejezésre jutott. A mostani kormányra, illetve az azt alkotó főbb kormánypártokra - a liberálisokra és a demokratákra - főként a városi lakosság szavazott, és csak kisebb részben a falusiak. De azt sem lehet egyértelműen állítani, hogy az emberek pártválasztását szegénységük vagy gazdagságuk befolyásolta volna. A szavazatok sokkal inkább aszerint oszlottak meg, szükségét láttae valamely szavazóréteg egy nagyobb mérvű nyitásnak, egyegy jelentősebb modernizációs lépésnek. Nyilvánvaló, hogy a város i lakosság inkább "vevő" az ilyesmire. De hogy a kérdésére válaszoljak: nem gondolom, hogy feszültségeket okozna az a tény, hogy a kormányban sikeres vállalkozók is jelen vannak. Ők a maguk területén ugyanis már bizonyítottak. És azt sem hiszem, hogy a min iszterekben nem lesz kellő szociális érzékenység. Tagadhatatlan: ez a kormány liberális pénzügypolitikát és gazdaságpolitikát
