Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-06
21 lezáró stabilizáció megteremtése, érdemének tudják be, hogy az 1998. évi oroszországi pénzügyi összeomlást Ukrajnában nem követte hasonló megrázkódtatás. Valószínűleg ennek köszönhette, hogy 1999ben Kucsma elnök őt nevezte ki kormányfőnek. Ám másfél év múltán menesztették; azért is, mert tengelyt akasztott (illetve főként a v illamosenergiaiparban érdekelt helyettese, Julia Timosenko) a donyecki és dnyepropetrovszki szén- és földgázérdekeltségű klánokkal. Ekkor hozta létre a Mi Ukrajnánk nevű parlamenti tömörülést, amely megnyerte ugyan a 2002. évi parlamenti választásokat, d e csak relatív többséggel. A 2000. év nagyszabású Kucsmaellenes tüntetéseinek tapasztalataival a háta mögött indult harcba Juscsenko a tavalyi elnökválasztáson. Fokozatosan kiderült, hogy Leonyid Kucsma nem kerülheti meg az alkotmányt, és nem jelöltethet i magát harmadszor is az államfői posztra. Az viszont hamar nyilvánvalóvá vált: az első fordulóban indult kéttucatnyi jelölt csak a "futottak még" kategóriájában végezhet, és hogy a választás ezt követő második fordulójának győztese kizárólag a két Viktor (Juscsenko, valamint a miniszterelnök, Janukovics) közül kerülhet ki. Juscsenko fő céljai között a NATOhoz, az EUhoz való közeledést, a korrupció leküzdését, a szociális partnerséget, a tömeges privatizációt jelölte meg, míg Janukovics - akit elsősorban az ország keleti és déli vidékein élők, oroszok és oroszul beszélő ukránok, viszonylag jól kereső bányászok (valamint bányabárók) támogattak - az elmúlt évben valóban gyorsan fejlődő gazdaság sikereinek folytatását, az orosz nyelv hivatalossá tételét, a k ettős állampolgárság bevezetését ígérte. A kampány kellős közepén Juscsenko súlyosan megbetegedett. Osztrák orvosai szerint dioxinmérgezésben. Hívei szerint az ukrán állambiztonság vezetőinek vendégeként elfogyasztott vacsorán mérgezték meg. Putyin orosz elnök a választási kampány idején kétszer utazott Ukrajnába, hogy nem is titkoltan támogassa a FÁK szláv államainak szorosabb együttműködését pártoló Janukovicsot. A hatalom jelöltjéért emelt szót az orosz ortodox egyház is. A narancssárga sálat, kendőt, karszalagot viselő aktivisták viszont éjjelnappal tüntettek, táboroztak a kijevi utcákon, tereken. A hatalom egy ízben rájuk küldte a rohamrendőrséget, amely (kis részben talán nem is alap nélkül) csak washingtoni pénzen, belgrádi tanácsadók által kiokta tott mozgalmat látott bennük. Az elnökválasztás csalásokban, kékcédulázásban bővelkedő első fordulójában Juscsenko egy hajszállal megelőzte Janukovicsot. A november 21i második fordulóban azonban, amelyben már csupán ők ketten vehettek részt, a csalások ( talán nem is kizárólag az egyik oldalon) tovább erősödtek - és Janukovics győzött. A hazai felháborodást és a nemzetközi megfigyelők durva szabálytalanságokat jelentő közleményeit követően a Legfelső Bíróság a második forduló megismétlését rendelte el. Jus csenko ekkor hat százalékkal kapott többet, mint ellenfele. A 48 millió lakosú középhatalom, Ukrajna elnöke tehát a következő öt esztendőben Viktor Juscsenko lesz. Ám mivel ideiglenes szövetségeseinek egy része nyilván elpártol tőle, de főként, mert a mód osított alkotmány értelmében szeptember 1jétől az ország elnöki rendszerűből parlamenti köztársasággá válik, fölöttébb kétséges, hogy a megnyirbált hatáskörű államfő mennyit tud megvalósítani terveiből. Feltételezhető azonban, hogy kedvteléseire - méhészk edés, ikongyűjtés, kerámiázás, osztriga- és szusievés, Baileysivás - nem sok ideje marad. vissza BP0398 4 230 MTIk1100 Eörsi Mátyás a románmagyar kapcsolatok jövőjéről tárgyalt Bukarestben a román kormányfővel kod: diplomácia/KULP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. január 5., szerda (MTI) - Mind a román, mind a magyar miniszterelnök abban érdekelt, hogy soha nem látott lendületet adjon a két ország kapcsolatainak - mon dta szerdán Bukarestben Eörsi
