Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-03
5 miniszterelnökké. Az egyik lehetséges jelölt Petro Porosenko csokoládégyáros és tévétulajdonos. A másik Julia Timosenko, akinek saját pártja van, és a gázkereskedelemben gyűjtött dollármilliókat össze. Juscsenko Kijev központjában százezres nagygyűlésen köszöntötte híveit a grúz elnök Mihail Szaakasvili társaságában. A vendég államfő, aki egykor Kije vben tanult, ukránul köszöntötte a tömeget. Sokan emlékeztetnek arra, hogy ő is egy tömegmozgalomnak köszönhetően került a hatalomra, buktatva meg Eduard Sevardnadzét, a veterán politikust. Az új ukrán vezetőnek támogatást ígért Kanada és az Európai Unió. Nem szólalt meg eddig Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök annak idején sietve köszöntötte Viktor Janukovicsot, akinek megválasztásába ő maga is sok energiát fektetett. vissza Hírösszefoglalónk EUbuktatók 2005ben Népszab adság • Pócs Balázs • 2005. január 3. Minden eddiginél mozgalmasabb év vár az EUra: nem halogathatja tovább a csatlakozási tárgyalások megkezdését a törökökkel, zökkenőmentesen haladnia kell Európa első alkotmányának jóváhagyásával, és a brüsszeli pénz ek elosztásáról is kénytelen végre megegyezni. A BŐVÍTÉS FOLYTATÁSA Cél: Nagyra törő bővítési év elé néz az Európai Unió. Márciusban Horvátországgal kezd felvételi tárgyalásokat, áprilisban Romániával és Bulgáriával írja alá a csatlakozási szerződést, ok tóberben pedig a törökökkel ül tárgyalóasztalhoz. Akadályok: A legújabb tagjelöltek felvétele számtalan csapdát rejt. Elképzelhető, hogy Horvátországban bujkál az egyik legkeresettebb háborús bűnös, Ante Gotovina tábornok - Zágrábnál ezért előfeltétel a t eljes együttműködés a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Bukarest és Szófia már lezárta ugyan a tárgyalásokat, de felkészültségük szintje aggodalmat kelt NyugatEurópában: a belépésig szigorú ellenőrzés vár rájuk, és 2007re tervezett csatlakozásukat (szüksé g esetén) el is halaszthatják. Az igazán kemény dió azonban Törökország, amelynek integrációja alapjaiban változtathatja meg az EU jellegét és működését. Az uniós közvélemény nem lelkesedik a törökök befogadásáért, Franciaország és Ausztria máris bejelente tte, hogy népszavazást rendez. AZ ALKOTMÁNY JÓVÁHAGYÁSA Cél: Az unió alkotmányos szerződését - a tavaly októberi aláírás óta - eddig csak Litvánia és Magyarország ratifikálta. Az életbelépéshez mind a huszonöt tagállam jóváhagyása szükséges. Akadályok: A kibővült EU zökkenőmentes működését biztosító alkotmányra máris komoly veszély leselkedik: eddig tizenegy tagállam jelezte, hogy népszavazásra bocsátja a dokumentumot (Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxembu rg, NagyBritannia, Portugália, Spanyolország). Az első a sorban Spanyolország, ott ez év februárjában tartják a referendumot. Az egyik legkockázatosabb népszavazás a franciaországi, ahol az alkotmány ügye ráadásul összekeveredhet Törökország csatlakozásáv al: a törökök felvételét elutasító polgárok tiltakozásul leszavazhatják az uniós alkotmányt. Kevésbé veszélyes, ha egy kis tagországban bukik meg a dokumentum. A PÉNZÜGYI VITÁK Cél: A következő, hétéves EUköltségvetésről (20072013) ez év első felében, a luxemburgi soros elnökség alatt szeretnének megegyezni a tagállamok. Ha nem is minden apró részletről, legalább a sarokszámokról illene megállapodásra jutni - de a mostani viták ezt is kétségessé teszik.
