Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-29
7 kihívást dobva a nagy keleti testvérnek. Amelytől gazdaságilag és politikailag mindig is függeni fog. Ezt hívják geopolitikának. Juscsenko még az említett moszkvai vizit idején is bízott n yugati támogatóiban. Más esetben nem merte volna vérig sérteni a Kreml urait. Mert egyébnek nehéz titulálni Julija Tyimosenko miniszterelnöki kinevezését. Pár órával az orosz randevú előtt. A hölgy gazdag, szép és szőke is. Bár közismerten festett, demokra ta kapcsolataival és a nyugati PRosok érkezésével párhuzamosan szőkült és lett egyre szlávosabb a hajviselet. Amitől akár Moszkvában is hős lehetne. A baj az, hogy az orosz katonai főügyészség szerint ukrán miniszterelnökhelyettes korában katonatiszteke t vett meg gázügyletek reményében. Uszkve nyolcvanmillió dollárért. Ami vagy igaz, vagy nem, de történetünk szempontjából bőven elég, ha a Vörös téren azt hiszik, orosz érdeket biztosan sértett. Tyimosenko természetesen nem kísérte el elnökét az orosz főv árosba, a reptérről a cellába vihették volna. (Usztyinov tábornokfőügyész ugyanis a vizitre időzítve megerősítette a körözést.) Moszkvában fagyos hangulatban is fogadták Juscsenkót. Canossajárást vártak, újabb kihívást kaptak. Semmiben sem egyeztek meg, egy hajdanán Magyarországon dolgozó dumaképviselő önkéntelen elszólása szerint "ez még dumának is kevés volt". Viktor Juscsenko persze valószínűleg csak Putyinék tűrőképességét tesztelte. Tyimosenkóra az ukrán parlamentnek is rá kell bólintania. A hölgy népszerűsége kétes, a februári szavazásra Moszkva is tud nyomást gyakorolni, no meg a Juscsenkót hatalomra segítő alkalmi szövetség köreiben sem ő a favorit. Julija aszszony jelölését azonban muszáj volt felvállalnia, a narancsos forradalom sikeréért tart ozott – legalább – ennyivel neki. A hála persze nem politikai kategória. Ha Tyimosenko most vagy később bukik, Juscsenko csak sajnálkozhat, s nyugodtan politikát válthat. E gondolat joggal vetődhetett fel benne csütörtökön. A hét végi kijevi beiktatás idi llje tovatűnt. A keserű napon Krakkó mellett visszafogottan fogadták Juscsenkót. Putyin kezet fogott, és félrenézett. Kwasniewski meg demonstratívan az orosz elnök társaságát választotta. Nem csak ülésrendben – ami logikus, Moszkva mégis Moszkva – , a gyász szertartás előtti beszélgetésekben is. Keleteurópai abszurd, Auschwitzot az egyik ukrán front szabadította fel. Hasonlóan a pesti gettóhoz. A lengyel, izraeli elnök, a zsidó szervezetek vezetői nem felejtették el a szovjet katonák nevét megemlíteni. A bud apesti évfordulón viszont a magyar elit továbbra is félt kiejteni a Vörös Hadsereg nevét. Akinek harcosai nem féltek meghalni mások szabadságáért, aligha a megszállásra vagy ’56ra gondolva áldozták életüket. De vissza Ukrajnához, magyar fíling van ott is . Gajdos István Rádaképviselő a minap jött rá, ő már tulajdonképpen szocialista, és nem szociáldemokrata. Átült az utóbbiból az előbbi frakcióba a kijevi országgyűlésben. A két párt között lehet politikai és elvi különbség. Ami biztos, Juscsenkót a szocik támogatják, a szocdem névre hallgató tömörülés meg nem. Kárpátaljai honfitársunk meg úgy gondolta, a hatalom oltárához közel a magyar érdek is dominálhat. Legalábbis ez a hivatalos verdikt. Igaz, a privát érdek felismeréséhez nem kell magyar bölcsőben szü letni. A példát is csak azért hoztuk fel, hogy sejtessük az ukrán hatalomgyakorlók állhatatosságát egyegy politikai kurzus mellett. Tegnap Kucsma, majd Janukovics, ma meg Juscsenko. Holnap? Azért különösebben áltatni is kár magunkat, az ukránokra kenve m indent. Igazából Európának kell döntenie, akarjae Ukrajnát. Az uniós csatlakozás puszta ígérgetése, évi pár tízmillió eurós támogatás és segély nem elég. Idővel pont azok kezébe löki az ukránokat, akiktől meg akarták menteni őket. Jó példa erre Szerbia és más nag yságrendben, maga Oroszország is. Viktor Juscsenko szavakban minden bizonnyal mindent megkap a Nyugattól, grúz kollégájával, Szalikasvilivel együtt talán az idei béke Nobeldíjat is átveheti. Mint bő évtizede a mára legfeljebb közepes minőségű vodka reklá mnevet "érő" Mihail Gorbacsov. vissza Tényfeltáró küldöttség vizsgálja a vajdasági atrocitások hátterét Népszava 2005. január 29. Az Európai Parlament (EP) tényfeltáró bizottsága szombaton megkezdi háromnapos látogatásá t a Vajdaságban, illetve Belgrádban, hogy feltárja a tartományban történt az etnikai színezetű incidensek háttérét. A küldöttséget a térség gondjait jól ismerő Doris Pack, az EPdélszláv vegyes bizottságának német elnöke vezeti. Helyet foglal benne két mag yarországi politikus is, a szocialista Hegyi Gyula és a fideszes Becsey Zsolt. A testület szombaton és vasárnap Szabadkán, Temerinben, illetve Újvidéken folytatja
